Mivel érdemelte ki a várostól a bizalmat 1990-ben?

Nagyon sokan ismertek, de nem emiatt, hiszen akkor még a képviselő-testület választotta a polgármestert, és nem a választópolgárok. Három nagy csoport jutott be a képviselő-testületbe, engem az MDF és a KDNP támogatott. Hasonló létszámban volt jelen az SZDSZ–Fidesz frakció, a harmadik csoportot az Ipartestület képviselői alkották.

Mikor lépett be az MDF-be?

Épp 33 éve: 1988. szeptember 25-én, a születésnapomon. És hát, hogy minek köszönhettem a bizalmat? Őszintén megmondom, politikai alkut kötöttünk a Fidesz és az SZDSZ jelöltjével, T. Mészáros Andrással. Ebben az időben volt az emlékezetes taxisblokád, aminek hatására az addig engem támogató képviselők – a vállalkozói csoportból – kihátráltak, mondván, kormánypárti jelöltet nem támogatnak. Két sikertelen szavazást követően leültem négyszemközt beszélgetni T. Mészáros Andrással, és megegyeztünk: én leszek a polgármester, ő pedig az egyik alpolgármester.

Visszatekintve hogyan értékeli a három ciklusát? Mi fűződik az ön nevéhez?

Mondhatnám, hogy sok minden, de inkább azzal kezdem, ami elszomorít. Minket már 30 évvel ezelőtt is azzal szembesítettek, hogy nincsenek utak, járdák, sok helyen közművek. Eltelt 30 év, és még mindig az utak állapota az érdiek legfőbb panasza. Ez is mutatja, hogy önkormányzati ciklusokon átívelő problémák vannak, mivel a költségvetés soha nem tette lehetővé, hogy ezeket megoldjuk.

Igen, hiszen a városnak nincs saját bevétele. Épp az Ön 12 évét szokták azzal jellemezni, hogy kihagyta azt a lehetőséget, hogy legyen Érdnek is ipari parkja.

Az önkormányzatnak nem voltak a tulajdonában olyan területek, amelyeken beruházásokat lehetett volna fogadni, míg Százhalombatta vagy Törökbálint például maga rendelkezett az ipari parki területeivel. Tudatosan törekedtem is arra, hogy ingatlanokat vásároljunk a későbbi fejlesztések érdekében. Én készítettem elő például a Tesco környékének belterületbe vonását. A beruházó vállalta volna a belterületbe vonás teljes költségét és a közművek előkészítését a terület 50 százalékának tulajdonáért. Titoktartási nyilatkozatot kellett aláírnom, a képviselő-testület pedig bizalmatlan volt irántam, és nem engedte át a határozatot. Ellenemre játszott az akkori jegyző és a pénzügyi bizottság elnöke is. Aztán az utódom pár hét alatt megvalósította, amit én előkészítettem. A második és harmadik ciklusban vásárolta meg az önkormányzat azt az épületegyüttest, ahol most a galéria és a vigadó van. Ugyanígy lett a városé a sportcsarnok területe, amelynek csak a középső része volt az önkormányzaté, valamint a jelenlegi okmányiroda, a volt OTP épülete. Akkor épült Érden a szennyvíztisztító is. Senki nem emlékszik már, milyen megfeszített munka volt kiépíteni a közműveket, megszervezni a társulásokat. Érd egyes részein még vezetékes víz sem volt, közkutakból hordták a vizet az emberek. Ezek önkormányzati beruházások voltak, melyeket jelentős állami támogatás és lakossági hozzájárulás egészített ki. A csatorna-beruházás jó része is az én három ciklusom alatt futott le. Nyugodtan állíthahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg, hogy az önkormányzat nem adósodott el a 12 év alatt, sőt, ingatlanokat vásárolt fontos helyeken. A fő probléma akkor is az volt, hogy az állam az önkormányzati intézmények normatív támogatását biztosította, de az önkormányzat működését már helyi adóbevételekből kellett finanszírozni. Érdnek sosem volt jelentős iparűzési adó-bevétele, hiszen a négy legnagyobb munkáltatóból hármat a rendszerváltás után elveszítettünk.

Szemére vetette a sajtó, hogy a város többször is fölélte a vagyonát az Ön ideje alatt.

Hogy lehet többször elveszíteni a város vagyonát, ezt nem értem? Ha többször veszítettem el, akkor közben vissza is kellett szerezni, nem? Az utolsó átadás-átvételnél a könyvvizsgálói jelentés egyértelműen leírta, hogy a város hitelállománya 600 millió Ft, ami az akkori 8-10 milliárdos költségvetéshez képest abszolút kezelhető volt. A jelentés úgy fogalmazott: „az önkormányzat vagyonát gyarapította”. Próbáltam egy-két krónikus problémát is kezelni, például azzal, hogy a szemétszállítási díjat hozzátettük az ingatlanadóhoz, és közvetlenül utaltuk a szolgáltatónak. (Ezt aztán az utódom eltörölte.) Az ingatlanadó ugyanis behajtható, míg a szemétdíj elmaradását a szolgáltató nem tudja szankcionálni. A közműveknek is akkor még részben a tulajdonosa volt az önkormányzat.

Volt olyan tudatos törekvése, hogy távol tartsa a multikat?

Nem volt. Szerettük volna, ha jönnek Érdre, csak nem volt hova hívni őket. Meg kell jegyeznem, hogy az akkori országgyűlési képviselők nem voltak partnerek Érd fejlesztésében. Az első ciklusban egy százhalombattai illetőségű képviselőnk volt, aki azon kevesek közé tartozott, akik egyszer sem szólaltak fel a Parlamentben. A második ciklusban – a hozzám képest ellenzéki – Miklós Lászlóval korrekt volt a munkakapcsolatunk. Ő egy beruházást hozott Érdre, az is hamar továbbállt, mert Romániában olcsóbb lett a munkaerő. A harmadik ciklusban Várkonyi Andrással – az akkor kormányon levő Fidesz képviselőjével – tucatnyi konfliktusom volt. Gyaníhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg, köze volt hozzá, hogy sem a millenniumi pályázatokból nem részesültünk, sem a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola bővítését nem támogatta akkor az állam.

Direkt azért, hogy kiszúrjon Önnel?

Ezt ő tudja. Mindenesetre kész tervek voltak. Amikor az utódom idején hozzáfogtak a bővítéshez, majd átadták az iskolát, meghívtak az átadóra, nyilván azért, mert tudták, hogy közöm volt hozzá. Említhetném a tűzoltóság épületét, a múzeumkert felújítását és a többi beruházást, ami az én időmben történt, de nem akarok én védekezni azokkal szemben, akik szerint akkor Érd nem fejlődött. Akik ezt állítják, nem rendelkeznek elég ismerettel. Az igaz, hogy óvatos voltam, és soha nem mertem volna megkockáztatni, hogy több száz milliós hiányt halmozzak föl, holott azok az önkormányzatok, amelyek ezt tették, jól jártak, mert 2013-ban állami támogatásból konszolidálták őket.

Milyen volt a kapcsolata T. Mészáros Andrással?

Amíg alpolgármester volt mellettem, együtt tudtunk működni. Onnantól, hogy a megyei közgyűlés elnöke lett, kevés közünk volt egymáshoz.

2014-ben többször is feljelentette őt, az eljárások azonban el sem indultak. Milyen bizonyítékai voltak?

Ezek fent vannak a derharmat.blog.hu oldalon. Mindketten szüleink révén jutottunk kárpótlási jegyek révén földekhez, több helyen osztatlan közös tulajdonokban voltunk tulajdonostársak. Véletlenül szereztem róla tudomást hogy T. Mészáros a saját részét egy – állásponhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg szerint – strómanon keresztül értékesítette. Ezáltal az amúgy csekély értékű ingatlanok a többi tulajdonos számára elértéktelenedtek, miközben ő a reálisnál 10-15-ször magasabb áron értékesítette ezeket – papíron.

Ezt hívják pénzmosásnak.Súlyos vád.

Igen, ezt is lehet mondani. Az ügyészség azonban nem ítélte annak. T. Mészáros közel 53 millió forintért adott el 8-10 ingatlant Ófaluban, a hegyen. Megtettem a feljelentést a rendőrségen, az ügyészségen és a NAV-nál – egy parlamenti képviselő interpellált is az ügyben –, ám mindenhonnan elutasító választ kaptam. A vevőt, aki kizárólag T. Mészáros elszórtan elhelyezkedő ingatlanait vásárolta fel, megkereste néhány társtulajdonos, hogy felajánlják megvételre a saját földjeiket. Akkor bebizonyosodott, hogy a földvásárló egy ügyvéd megbízásából írta alá az adásvételi szerződéseket, és persze nem kívánt további földeket venni.

A második megválasztásakor támogatta az Érdi Társaskör Egyesület. A Társaskörnek mi volt a szerepe Érden?

Amikor kizárt az MDF, csak független jelöltként indulhattam, és azt gondoltuk, megerősítjük a civil hátteret. Csakhogy ez a civileknek nem szokott jót tenni. Például az érdi sportegyesülettől – és vele egy jól működő futballcsapattól – a Fidesz–KDNP és az MSZP közösen vonta meg a 25 milliós támogatást amiatt, hogy mellém álltak. Így nemcsak az egyesület szűnt meg, de a labdarúgócsapatnak is vissza kellett lépnie alacsonyabb osztályba. A harmadik ciklusunkban nagyon erősek voltunk, viszont addigra teljesen átpolitizálódott a testület, a jobb- és a baloldal összefogott ellenem. Igazából – a politikai erőviszonyokat nézve – mind a három ciklusban kisebbségben voltam (egyik képviselőcsoportnak sem volt többsége), ennek ellenére nyolc évig tudtam eredményesen működni. Soha nem adtam utasítást, hogyan kell szavazni, mindössze azt kértem, hogy a költségvetést szavazzák meg.

Fölróják Önnek, hogy mivel nem kötődött egyik politikai párthoz sem, nem tudott kellőképpen lobbizni Érdért.

Ez így volt, de azért ez sem ilyen egyszerű. Amikor Százhalombattára került a kőolaj-finomító és a hőerőmű, azt ugyan milyen lobbitevékenység előzte meg? Az állam a 60-as években azt mondta, hogy oda kell telepíteni. Ha öt kilométerrel errébb építik, akkor Érd kapja a rengeteg ipariadó-bevételt. Éppen ezért fel is vetettem – ami a mostani kampányban is előkerült –, hogy az adókat regionálisan osszák el a települések között.

Van, amiről úgy érzi, meg kellett volna tennie, és bánja, hogy nem tette?

Amit megcsináltunk, az jó volt és kellett – néhány döntésünk gyümölcse később érett be, ilyen volt például a sportcsarnok. Persze nyilván van, amit a mai eszemmel másképp csinálnék.

Például?

Azért nehéz példát mondani, mert tele vagyunk ellentmondásokkal. Nem mertük megépíteni az uszodát, amiatt, hogy a fenntartása nagyon sokba kerül. Az utódom idején megépült, majd a következő polgármester azt mondta: minek az Érdnek. Most meglesz az ügyészség, mégsem mentette meg az előző polgármestert.

A kérdés nem az, mi menti meg a polgármestert, hanem, hogy mitől lesz valóban jobb Érdnek. Mitől lett jobb?

Attól biztosan, hogy megyei jogú város lett. Amit egyébként mi kezdeményeztünk 2000-ben, de akkor még elutasították – ahogy Vác és Gödöllő igényét is. Aztán jött a következő ciklus, és az MSZP-s támogatottságú Döcsakovszky idején megkaptuk a megyei jogú város címet, a dicsőségben azonban már T. Mészáros fürödhetett, mert a törvény szerint a következő ciklustól lépett életbe a döntés. Így épül a város – rendszerek jönnek és mennek. Nincs ezzel baj.

Követi a helyi politikát?

Azt mondta valaki 2002-ben, hogy 12 évig mindenbe beleszóltam, mostantól próbáljak nem beleszólni semmibe. Eleinte nehéz volt, sorra küldtem az Érdi Újságnak a helyreigazítási kéréseket, de sosem reagáltak. Azután kivontam magam a közéletből. Jött egy másik generáció, más szemlélettel. Jól van ez így. A sima homlok, derűs tekintet feltétele, hogy napi ügyekkel ne foglalkozzunk.

Azért vannak olyan változások, amelyekkel nagyon nem ért egyet?

A legnagyobb hibának azt tarhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg, hogy a helyi szabályozási terv módosításával elrontottak egy virágzó kertvárost, utat engedve a családi házas telkek helyére fölhúzott társasházaknak. Nem szabadna azzal büszkélkedni, hogy Érd elérte a 70 ezres lélekszámot, amíg ezt nem követi az infrastruktúra, sem az egészségügyi, sem az oktatási, sem a közlekedési kapacitás terén.

Milyennek látja a jelenlegi városvezetés helyzetét, mozgásterét?

Nem követem az önkormányzat munkáját napi szinten. A polgármesterrel megfelelően jó kapcsolatban vagyok. Még visszatérnék oda, hogy mit tennék másképpen: többször is felvetődött, de mindig csak a beszélgetés szintjén, hogy jó lenne egy háttértámogatás, nem a polgármesternek, hanem az önkormányzatnak. Olyan személyeket kellett volna bizonyos rendszerességgel megkérdezni, akik a saját területükön rangot szereztek, hogy miként látják a város dolgait. Távlati gondolkodás helyett túlságosan elvesztünk a napi ügyekben. Ugyanarra a döntésünkre az egyik embertől azt kaptam meg, hogy jól csináltam, a másiktól meg azt, hogy milyen fafejű vagyok. Sokkal megalapozottabb döntéseket hozhattunk volna, ha megismerem olyan tekintélyes emberek véleményét, akik nem függnek a hivataltól. Tudomásul kell venni, hogy a képviselők laikus politikai testületet alkotnak, és nem értenek ahhoz, amiről döntéseket hoznak.

Azt mondja, az utolsó négy évben voltak a legerősebbek. Akkor mivel magyarázza, hogy jelentős mértékben kikapott 2002-ben?

Megrendeltem egy közvélemény-kutatást, és attól tettem függővé az indulásomat. Közel 90%-os ismeretség mellett majdnem 50 százalékos volt a támogatottságom. Ezzel már nyernem kellett volna. Nagy meglepetés volt a vereség. Amikor fél órával az urnák zárása után megtudtam, hogy a saját választókörzetemben – az Ófalu 1. szavazókörben – vesztettem, már tudtam, hogy vége. Hogy mivel magyarázom? Akkor vesztett Százhalombattán az egyébként sikeres Vezér Mihály, és a környéken sorra vereséget szenvedett a jobboldal, míg Demszky Budapesten fölényesen nyert. Érd mindig leképezte a fővárost. De ezen túlmenően is tudom ma már higgadtan értékelni, ami történt. Úgy érezték az emberek, hogy elegük van, és változást akartak. Ki merem jelenteni, hogy három ciklus után egy politikusnak már nincs megfelelő önkontrollja. Talán én is mindenhatónak hittem magam. Ma már nagyobb bennem az alázat. Azok a politikusok, akik ilyen sokáig benne vannak a mókuskerékben, amortizálódnak. Utólag azt mondom, hálásnak kell lennem a gondviselőmnek, hogy így történt. Kellett egy nagy önvizsgálat. Sokáig tartott – közel 3 évig –, de azóta a világot másképp láhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg.

Mit csinált az önvizsgálat éveiben?

Könyvtárosnak már nem mehettem vissza, mert közben utolérte az informatikai robbanás azt is. Mivel nem gyűjtöttem vagyont, mindent újra fel kellett építenem. Sokáig lakótelepi társasházak közös képviseletét láttam el, majd amikor megüresedett az ország legnagyobb temetkezési szolgáltatónál egy kirendeltség-vezetői állás, bejelentkeztem.

Ha a világnézetét kérdezem – és nem a pártállását –, jobboldali?

Ha azt nézem, ma mi van a jobboldalon, akkor inkább konzervatív kereszténynek mondanám magam – bár nem vagyok jó keresztény. Nekem a jobboldaliság valami olyasmi, ahogyan Pálinkás József vagy Márki-Zay Péter beszél róla. Orbán Viktor politikája arra épült a második ciklusától kezdve, hogy a jobboldalon ne legyen több párt – van egy nem létező KDNP-je meg egy Semjénje a Fideszen kívül.

Mit gondol az előválasztásról? Elment szavazni?

Az előválasztásnak mindenképpen van mozgósító ereje, én is voltam szavazni. Az elmúlt tíz év jó néhány döntésével egyetértek, van azonban ezeregy, amivel nem. Ilyen például a fékek, ellensúlyok kiiktatása, az önkormányzatiság kiürítése, a túlzott centralizáció… Folytassam? Médiatanács, alkotmánybíróság, a köztársasági elnök „bebábozódása”, kormányközeli korrupció, és ilyen az ügyészség alárendelése is. Mindezektől a jogállamiságba vetett hitem rég megingott. Nem biztos, hogy szerencsés ma függetlennek lenni, de hát én már megváltozni nem fogok. Nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan ki fogok kopni a közéletből, azt hittem, van még tíz évem a közéletben – akár mint képviselő –, de most már örülök, hogy így alakult. Abszolút nem hiányzik a politika, és ami a bukásom után történt, az – higgye el – jót tett nekem.