A sikeres tárgyalás általában pénzt jelent. Ezúttal is?

Államtitkár úr és csapata készíti elő az uniós fejlesztési pénzek felhasználását, így a beszélgetésünk elsősorban arról szólt, hogy bemutattam neki a várost, a terveinket, és segítséget kértem, hogy Érd a lehető legtöbb forrást tudja felhasználni.

Egészen pontosan milyen pénzekről van szó?

Két pénzügyi keretről beszélünk. Egyrészt van az Unió rendes, 7 éves költségvetése. Ebben is számos, az önkormányzatok számára megnyíló fejezet, fejlesztési lehetőség van. Emellett ott van az ennek az összegnek körülbelül egyharmadát kitevő RRF, az Európai Unió helyreállítási és ellenállóképességi alapja, amelynek célja az uniós országok segítése a járvány lecsengését követően. Az ebben szereplő összegek felhasználása idén már elérhető lesz, és ezeknek a pénzeknek egy részére, kilenc különböző területen, az önkormányzatok közvetlenül pályázhatnak. Mi úgy okoskodtunk, hogy mind a kilenc ponthoz megírtuk a saját elképzeléseinket. Úgy állunk hozzá, mintha Érd a lakosságarányosan rá eső teljes összeget felhasználhatná a Magyarországnak jutó forrásokból. Persze az, hogy ebből mennyit tudunk majd ténylegesen kivitelezni, az javarészt azon múlik, hogy az országba érkező pénzeket a kormány hogyan osztja szét a városok, területek között.

Ha minden jól alakul, és minden fontos területre sikerülne pénzt szerezni, mire költené a pénzt a város?

Mivel Érd a betelepülő családok miatt folyamatosan fiatalodik, a legfontosabb célok közé az új bölcsődék és óvodák építése, valamint a zöldterületek fejlesztése tartoznak. Mindkettő része az RRF-nek, és az államtitkár úr szerint is jó esélyeink vannak ezeken a területeken. Az első pont nem szorul magyarázatra, hiszen óvoda és bölcsőde mindig kell, főleg a parkvárosi területen állunk rosszul ebben. A zöldfejlesztés pedig különösen fontos, a teljes fejlesztés 30-35 százalékát erre kell költeni. Államtitkár úr nyomatékkal felhívta a figyelmemet a parkfejlesztésre, amiben Érd egyébként is előrelépett: épp a múlt héten pénteken mutatták be gödöllői egyetemisták az ország első klímabarát parkjának a terveit a Polgárok Házában. Emellett számos hasznosítható területünk hever parlagon. Bár ezek közül is egyre többet tisztítunk meg az illegális hulladéktól, de még messze vannak attól, hogy élmény, szabadidős program legyen ellátogatni ezekre a helyekre. Fontos része a terveinknek az érdi Duna-part fejlesztése. Nem valami érdi Kopaszi-gátat kell elképzelni, hanem – a helyiek véleményét is meghallgatva – az úgynevezett „fenntartható és szelíd turizmus” hívei vagyunk, a koncepciónk is ezt tükrözi. Az óvárosi történelmi emlékhelyek és műemlékek felújítására, valamint a kerékpáros turizmus fejlesztésére összpontosítanánk leginkább. Az ökoturisztikai fejlesztés keretében tervben van Érd első túraútvonala, a LevenDuna megvalósítása, amelyhez természetes erdei tornapályák kapcsolódnak majd. Érd a Balaton–Budapest kerékpárút, valamint az EuroVelo 6 útvonalán fekszik, így a terv fontos eleme a város kieső részeinek összekötése ezekkel a kerékpárutakkal, és a biciklis turisták jobb kiszolgálása. Utóbbihoz tartozik például egy kerékpáros szállás létrehozása a Beliczay-házban.

Ha már Ófalunál és a Duna-partnál tarunk. Az uniós pénzekből lehet-e valamit kezdeni a régi és mára elég romos Termál Hotellel?

A szálloda jelenleg az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdona. Többször tárgyaltam a tulajdonos képviselőjével, Köves Slomó rabbival, sajnos eredménytelenül. Nemrég részletes kérelemmel fordultam miniszterelnök úrhoz, hogy a kormány biztosítson forrást a visszavásárlására, de sajnos elutasított. Hiába nem a városé, kötelességemnek érzem, hogy tegyek annak érdekében, hogy ne pusztuljon tovább az épület, és valamilyen módon újra része legyen a város közösségi életének. Ha nem lépünk közbe, az enyészet martaléka lesz, mint a székelykapu, amit az utolsó pillanatban sikerült megmentenünk.

Kilenc pontot említett, mi van még a tervekben?

A csapadékvíz-gazdálkodás fejlesztése, az iskolabuszprogramunk, Érd online hálózatának és szélessávú infrastruktúrájának fejlesztése, valamint az úgynevezett e-mobilitás programunk. Városi elektromos bicikli-, roller- és motormegosztó szolgáltatással, valamint midibuszszolgáltatással javítanánk a levegő minőségét, és akadályoznánk meg a torlódásokat a belvárosban csúcsidőben. Utóbbi nagyon hasznos lehet például az Alsó- és Felsővölgyi utakon, ahol a nagyobb tömegközlekedési járművek egyszerűen nem férnek el. De az Iparos úttól Sóskút felé vagy a Kalotaszegi út környékén lakók is örülnének egy ilyen járatnak, amikor a központba vagy a vasúthoz mennek.

Nagyon sok mindenről szó volt. Mi az, ami miatt nagyon csalódott lenne, ha nem sikerülne megvalósítani ebben a támogatási körben?

Sajnos útépítésre nem lehet pályázni az RRF-ből, így a bölcsődeépítést, a parkfejlesztéseket és a LevenDuna projekthez kapcsolódó beruházásokat emelem ki mint reális célkitűzéseket.

Érd egyike az úgynevezett „szabad városoknak”, vagyis ellenzéki polgármester és képviselő-testület irányítja. Mekkora esélyt lát így arra, hogy sikeresen lobbizzon ezekért a pénzekért?

Én mindig bizakodó vagyok, így most is. Az elmúlt 1,5 évben sorra jó kapcsolatokat építettem ki a kormányzattal, és ahogy a beszélgetés elején is említettem, még Ágostházy államtitkár úr is nagyon pozitívan állt az érdi tervekhez. Az a célunk, hogy minden egyes elérhető támogatást meg tudjunk szerezni a városnak, ebben a kormányt partnernek tekintjük, és mindent elkövetünk, hogy a kormány is így tekintsen ránk. Minden illetékes minisztériumot meglátogatok, minden hivatallal egyeztetek, ez számomra nem politikai kérdés: ez a város ügye, melynek minden egyes lakóját tisztességgel képviselnem kell.