A habosított polisztirolt, közismert nevén hungarocellt (rövidítése: EPS) számos területen használják, leginkább csomagolóanyagként, valamint az építőiparban hő- és hangszigetelésre. Mint Kruchina Sándor, a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének elnökségi tagja lapunknak elmondta, a gyártás során keletkező hungarocellhulladék visszakerül a gyártási folyamatba, így nem kerül ki hulladék az üzemekből. „Ez nem csupán környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is fontos: minden polisztirolgyöngy, ami a szemétben köt ki, veszteség, és emeli a termék árát” – jegyezte meg Kruchina Sándor.
A felhasználói oldalon azonban más a helyzet. „Építési hulladékról nem igazán beszélhetünk, csomagolásiról viszont már igen. Ha a mennyiséget nézzük, ez sem sok, hiszen az EPS 98 százaléka levegő. Ezért olyan jó a hőszigetelő
képessége. Ami nagyon jó dolog, hogy a polisztirolhulladék száz százalékban újrahasznosítható, ahogy például a PETpalack is. Ez utóbbi szelektív gyűjtése és újrahasznosítása Magyarországon már többé-kevésbé megoldott, míg a polisztirolé nem. Maga a műszaki eljárás már megvan itthon is: a hulladékot megőrlik, és ezt a darát szigetelőanyagok, illetve könnyűbeton készítéséhez használják fel. Másik lehetőség az égetéses megsemmisítés. Tudni kell, hogy a kommunális hulladék fűtőértéke alacsony, ahhoz, hogy elégjen, gáztvagy olajat kell eltüzelni az égetőműben. Mivel a polisztirol kőolajszármazék, a háztartási hulladékhoz vegyítve csökkenteni lehet a kőolajfelhasználást. Van még egy lehetőség, a kémiai feldolgozás, ami oldószerek segítségével történik, de ez hazánkban még nem bevett módszer. Európában a polisztirol 75 százaléka újrahasznosul, 25 százaléka
végzi a depóban. Magyarországonnincs ilyen adat – de az biztos, hogy nem ilyen jó a helyzet” – jegyezte meg
Kruchina Sándor.
A probléma, mint láthatjuk, nem az újrahasznosítással, hanem a begyűjtéssel van. „Azok az áruházak, amelyek
tartós fogyasztási cikkeket forgalmaznak, kötelesek visszavenni a csomagolóanyagokat, de hogy onnantól kezdve
mi történik ezekkel, nem tudjuk. Sok hulladékudvar pedig nem veszi át a hungarocellt, mert bár a súlya kicsi,
a terjedelme nagy, és nem tudják hol tárolni. Ahol viszont beveszik, onnanáltalában már ellenőrzött módon kerül ki a polisztirol. Rendszerint újrahasznosítják, főként a könnyűbeton gyártása során. Ideális lenne, ha a hungarocellt is lehetne külön gyűjteni, mert így kevesebb kerülne a lerakóba” – jegyezte meg a szakember, aki hangsúlyozta azt
is: a hungarocell nem minősül veszélyes hulladéknak. A sima hulladéklerakó tehát befogadja – de a cél nem ez, hanem hogy minél több hasznosuljon újra.
És mi a helyzet Érden? A Sas utcai hulladékudvar semmilyen ipari hulladékot nem fogad be, ezért csak a csomagolási hungarocellt veszik át. A lakosok évente kétszer legfeljebb két köbmétert adhatnak le. Érdről a polisztirol csomagolóanyagot egy alvállalkozóhoz szállítják – tudtuk meg a hulladékudvar vezetőjétől. Handtuch László elmondta azt is, hogy Pest megyében kifejezetten hungarocell átvételével csak Gödön foglalkoznak. „Sajnos, a mi régiónk nincs ellátva hasznosítóval, ezért is fogadjuk mi be a csomagolási hungarocellt. A kommunális kukába elvileg nem kerülhetne polisztirolhulladék, a szelektívbe pedig végképp nem” – hangsúlyozta.
Megérné minél több EPS-hulladékot újrahasznosítani, már csak környezetvédelmi szempontból is. „Ami a kapunkon bekerül, az hasznosul” – mondta lapunknak egy szombathelyi, polisztirol átvételével, újrahasznosításával foglalkozó cég projektmenedzsere. Skriba Tamástól megtudtuk, az ő technológiájukkal az építőiparba kerül vissza a polisztirol. A probléma csak az, hogy nagyon kevés polisztirol jut el a felhasználóktól az újrahasznosító üzemekig, ráadásul ez utóbbiakból nincs túl sok az országban. Összegezve: van egy úton-útfélen használt szigetelő- és csomagolóanyagunk, ami száz százalékig újrahasznosítható – lenne, ha a begyűjtésével, szállításával komolyan foglalkoznának országos szinten. Talán érdemes lenne erre is ugyanúgy figyelmet fordítítani, mint a PET-palackra.
