A megrendelt stratégia legfőbb feladata lesz megmutatni, milyen beruházások, új kerékpárutak, útépítések, forgalomtechnikai változások szükségesek, hogy az agglomerációban minden vasút- és HÉV-állomás biztonságosan megközelíthető legyen kerékpárral, és legyen biciklitárolási lehetőség is ott – közölte a BFK szerdán az MTI-vel.
A stratégia 2022 végéig készülhet el folyamatos együttműködésben az önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel és minden érintettel – tették hozzá.
Jelezték azt is, hogy az átfogó budapesti agglomerációs kerékpárforgalmi hálózatfejlesztési stratégia elkészítésére április végéig lehet jelentkezni. A nyertesre komplex feladat vár, amelynek során nemcsak a BFK-val kell majd folyamatosan egyeztetnie, hanem a Magyar Kerékpárosklubbal, helyi civil szervezetekkel, az önkormányzatokkal és a közönséggel, a felhasználókkal is – jelezték.
„A budapesti agglomeráció közlekedése az autózáson alapul, 10-ből csak 3-an veszik igénybe a közösségi közlekedést, a cél, hogy ezt az arányt a duplájára emeljük, megközelítve a fővároson belüli arányt. Csak így lehet mérsékelni a Budapest útvonalait túlterhelő közúti forgalom káros hatásait, a légszennyezést, az egészségromlást, a dugókban elvesztegetett időt. A cél, hogy minden agglomerációs településen élő biztonságosan meg tudja közelíteni a legközelebbi állomást biciklin és ott is tudja hagyni a kerékpárját az állomáson. Ez a legolcsóbb megközelítési mód: P+R parkolókra is szükség van, tervezünk ilyeneket, de az állomások 10-15 perces bringás környezetéből a legjobb, ha az emberek biciklivel érkeznek a vasúthoz vagy a hévhez, ehhez azonban sokszor csak néhány százméter kerékpárút vagy a főúton egy biztonságos átkelési lehetőség hiányzik” – idézték a közleményben Fürjes Balázst, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárt.
A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia meghatározta az elővárosi vasúthálózat (ideértve a HÉV-et is) fejlesztésének egymásra épülő lépéseit, az egyes vonalak kapacitásának szükséges növelését, és a városban ezek összekapcsolásához elengedhetetlen új elemeket. Ezek együttesen teszik lehetővé, hogy a maihoz képest több mint kétszer annyi vonat lépje át Budapest határát – hívták fel a figyelmet.
„Az elővárosi vasútállomások megközelítésének javítására is szükség van ahhoz, hogy megduplázzuk az utasok számát az agglomerációs kötöttpályás hálózaton. Ezt szeretnénk most a teljes 3 milliós városrégióban stratégiai szemlélettel áttekinteni és konkrét projektekké, feladatokká formálni. Az elkészítendő kerékpáros stratégia célja, hogy átfogó képet adjon, milyen most az agglomerációban a bringás infrastruktúra helyzete, hol és hogyan kell fejleszteni ahhoz, hogy egy egységes, működő rendszer szolgálja a biztonságos kerékpározást, akár a vasútállomásra vagy a hévmegállóba akar eljutni valaki, akár a munkahelyére vagy iskolájába járna végig biciklivel az elővárosokban” – fogalmazott Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója a közlemény szerint.
A legfontosabbnak azt nevezték, hogy azokat segítsék, akik az állomáson, megállóhelyen akarják hagyni a biciklijüket. A napi ingázásra ez a legalkalmasabb mód, ezért a kerékpárhálózat kiépítése mellett a B+R tárolók kapacitásának fejlesztése is elsődleges feladat.
A stratégia megvalósulásával a BFK szerint nő a mindennapi munkába, az ügyek intézésére kerékpárral közlekedők száma, a vasútállomások és megállóhelyek elérésének javítása után pedig többen fognak autó helyett vasúttal vagy HÉV-vel ingázni a főváros és az agglomeráció között.
A közleményben idézték Halász Áront, a Magyar Kerékpárosklub szóvivőjét is, aki úgy fogalmazott, hogy óriási lehetőséget látnak a közösségi közlekedés és kerékpár kombinációjában az autós ingázás alternatívájaként. „Azokon az állomásokon, ahol jól megközelíthető és megfelelő kerékpárparkolók várják az ott élőket, már sokan bicikliznek ki a vasútállomásra, ahol vonatra szállnak, majd a belvárosba érve egy másik kerékpárral vagy közbiciklivel, esetleg közösségi közlekedéssel utaznak tovább. Ezzel nemcsak időt spórolhatnak meg, elkerülhetik a torlódásokat és még mozognak is, a vonaton töltött idő alatt dolgozni vagy pihenni is tudnak” – fogalmazott.
Közölték azt is, a tervező a helyzetértékeléssel kezdi majd a munkát, ezek után következik a koncepcióalkotás, végül a beruházási program, amely a hiányzó infrastruktúraelemek projektjeit listázza.
