A Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon a meteorológus ismerteti: természetes folyamat, hogy a Sándor, József és Benedek névnapok környékén melegszik az idő, hiszen ekkorra tehető a tavaszi napéjegyenlőség, azaz a csillagászati tavasz kezdete. A korábbi évtizedekben még 80-100 százalékos biztonsággal igaz népi bölcsesség, az ezredforduló óta viszont már jóval kisebb, 50-70 százalékos arányban vált be. A március közepi felmelegedés azért is volt kisebb mértékű az utóbbi évtizedben, mivel március elején már eleve melegebb volt a korábbi években megszokotthoz képest. A tavaszkezdet eltolódásával a hónap végi hőmérsékletek pedig már csak kisebb mértékben emelkedtek.

Mint kifejtette: a márciusi átlaghőmérséklet 2011-2019-ben már megközelítette a 7 Celsius-fokot, míg a korábbi évtizedekben 5-6 fok volt jellemző. A hónap során jellemzően három fagypont alatti átlaghőmérsékletű nap jelentkezik országos átlagban, ez nem változott számottevően a vizsgált 49 évben. Azonban a 10 fok feletti középhőmérsékletű napok száma a korábbi évtizedekben jellemző 2-5-ről 7-re növekedett. Az általános melegedés mellett az egyes évek közötti változékonyság és a hónapon belüli szélsőségek megmaradtak. 2020 márciusa a hatodik legmelegebb volt 1979 óta Európában: közel 2 fokkal volt magasabb az 1981-2010-es időszak átlagához képest.

Kis Anna kitért arra is, hogy az elmúlt harminc évben egyértelműen csökkent a fagyos, azaz az olyan napok száma, amikor a minimumhőmérséklet 0 fok alá csökkent. Az általánosan melegedő tendencia ellenére a hideggel kapcsolatos hőmérsékleti indexek elemzése is alátámasztja, hogy az éghajlatváltozás nemcsak egyszerűen magasabb átlaghőmérsékletekkel jár, hanem a hőmérsékleti szélsőségek megváltozásával is.

Felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy a szezonális ciklus egy apró változása is komolyabb károkat okozhat a természetben. A mezőgazdasági és az otthoni, kerti munkálatok egy része is márciusban kezdődik, amelyeket alapvetően inkább az időjárási körülményekhez, mintsem konkrét dátumokhoz igazítanak. Azonban így is gyakran problémát okoz a tavaszi fagykár – ez idén is fenyegeti a mezőgazdasági termelést Magyarországon – tette hozzá. Az évszakok kezdetének eltolódása a növények életciklusát is befolyásolja. Ez pedig az évezredek alatt összecsiszolódott ökoszisztéma-kapcsolatok szétcsúszásához vezethet. Ha például bizonyos növények nem akkor virágoznak, amikor a rovaroknak arra szüksége lenne, az hátrányosan érintheti az állatok életciklusát és a beporzást – írta Kis Anna meteorológus.