Azt szeretem Érdben – többek között –, hogy annyira változatos. Pár perc autózás, és a városközpont nyüzsgéséből a Duna-part kora tavaszi, szívvidító ébredezésébe csöppenünk. Vagy éppen Érdliget sudár, őszt idéző tölgyei közé, ahol korábban igen ritkán jártam. A napokban egy itt élő lakossal – nevezzük Mártának – barangoltam be a Facélia utcát és környékét, néztem az égbe nyúló fákat (már ahol még megvannak), és a talajt borító őszi leveleket.
Meredek utcácskákon sétáltunk végig, pár pontról csodálatos panoráma tárult elénk. Furcsa, hogy az új építésű házak itt mennyire más kaptafára készülnek, mint abban a városrészben, ahol én élek. Nálunk az egyszintes, sátortetős házak a divatosak, itt lapostetős, többszintes, modern épületeket húztak fel a lejtős telkeken. Biztos jó lehet a magasból bámulni a szemközti dombokat. Főleg, hogy fák sem akadályozzák a szabad kilátást – merthogy azokat már kivágták. Mély tisztelet a kivételnek, mert azért akad jó példa is, de sajnos ez a ritkább. „Ennek a helynek más a klímája. Egy-két fokkal mindig hűvösebb van, mint pár utcával lejjebb. Ha gyalog jössz, érzed, hogy hirtelen más lesz a levegő. Mikor ideköltöztünk, húsz éve, még alig laktak itt emberek. Akkor alig vártuk, hogy többen legyünk. Most már nem várunk ide senkit” – mondja halkan Márta.
Megállunk az egyik épülő ház előtt. Jól letarolták a telket. Hatalmas a kontraszt a szomszéddal, ahol még állnak a fák. Azon tűnődöm: ezek az emberek tényleg nem látják, hogy pont azt pusztítják el, ami vonzó ebben a környezetben, és amiért megéri ideköltözni? „Annyi helyen próbálkoztam már, a közmeghallgatásra is elmentem, de eredménytelenül. Erre a telekre is hogy lehet több házat építeni? Úgy volt, hogy a szabályoktól eltérő építtetőt megbüntetik, a házakat lebontatják, de itt ez nem történt meg. A fakivágásokat sem szankcionálják. Előfordul olyan is, hogy nem az építkezés előtt, csak a beköltözés után vágják ki. Szóval még az sem lehet érv, hogy a fa az építkezés útjában volt. Tudom én, hogy a tölgynek rengeteg levele van – sokan ezért ritkítják is az ágakat –, és nem kellemes összeszedni az avart, de szomorú, hogy egyszerűbbnek tartják a fát kivágni” – mondja Márta.
Megállunk egy farönknél. Közterületen állt a tölgy, villanyvezeték sem volt felette, mégis kivágták. Márta szerint azért, mert a tulajdonost zavarta, hogy túl közel van a kerítéshez. „Nagyon sokat sétálok a környéken, láhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg, hogy lesz egyre kevesebb és kevesebb a fa a telkeken. Ezért aztán madár is jóval kevesebb van, mint régen. Máskor kora tavasszal már zenebona volt, most alig hallani füttyszót. Eltűnik Érdligetről a madárdal.”
Sokan nem tudják, de fakivágások esetén „az én házam, az én váram” elve nem érvényesül, azaz nem vághatunk ki bármikor bármit kedvünkre. A 63/2009. (X. 16.) önkormányzati rendelet szerint „A magántulajdonban lévő ingatlanon álló 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű 1. számú mellékletben meghatározott fát kivágni az (5) bekezdésben foglaltak kivételével kizárólag a polgármester által kiadott engedély alapján lehet.” A melléklet alapján úgy látszik, szinte csak gyümölcsfákat vághatunk ki engedély nélkül (kivétel a dió, a vadkörte és -alma, valamint a szelídgesztenye és a kései meggy). Talán mondanunk sem kell, hogy a tölgy az engedélyköteles fák közé tartozik (hat faját sorolja fel a melléklet). Persze, ha balesetveszély áll fenn, például a fa megdőlt a viharban, akkor el lehet távolítani, de kivágását dokumentálnunk és jelentenünk kell az önkormányzatnál. Nem kell engedélyt kérnünk akkor sem, ha építkezünk, és az építési helyen szeretnénk az útban lévő fát kivágni – feltéve, hogy van jogerős vagy bejelentett építési engedélyünk, és a terv tartalmaz kertészeti tervet is.
Az a gyakorlat, hogy mindennemű terv, elképzelés nélkül tarra vágjuk az egész kertet, csak azért, mert majd építkezni fogunk, nem megengedhető. Amit pedig kivágtunk, azt pótolni kell: „annyi előnevelt fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének összege a kivágott fák törzsátmérőjének összegét 20 százalékkal meghaladja”.
Hogy az érdligeti fákat pótolják-e majd, és ha igen, kicsoda, azt nem tudhatjuk. De reménykedjünk benne, hogy előbb-utóbb megtörténik, és a madárdal is visszatér.
