Jövő péntekre találkozóra hívta a megyei jogú városok vezetőit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A Megyei Jogú Városok szövetsége – mint a Népszava megírta – január 29-én segélykiáltással felérő levelet küldött Gulyás Gergelynek, amelyben azt sorolják, hogy milyen veszteségeket szenvedtek el a koronavírus-járvány és a kormány döntései miatt, és ez „problémákat okozott és okoz a folyamatos működésben”. Az MJVSZ nemcsak a helyi iparűzésiadó-kiesés teljes kompenzációját kéri, hanem szinte minden területre plusz forrásokat igényelne a kormánytól. A szövetség azt javasolja, hogy az átmeneti likviditási problémák kezelésére, illetve a beruházások megvalósítására hitelt vehessenek fel a települések. (2012-től az önkormányzati hitelfelvétel kormányzati engedélyhez kötött, és bár tavaly felmerült, hogy ezen a járvány miatt lazítana a kabinet, végül visszavonta erre vonatkozó javaslatát.)
– Nagyon fontos, hogy most élesben tudunk tárgyalni Gulyás Gergellyel. Természetesen azt szeretnénk elérni, hogy minél nagyobb támogatást kapjunk. Érd is több milliárd forintra pályázik – mondta tudósítónknak Csőzik László polgármester, hozzátéve: levelet írt Varga Mihály pénzügyminiszternek, és hasonló tartalommal Gulyás Gergelynek is, amelyben elmondja: a város cudarul áll, mivel nagyon sok iparűzésiadó-bevételtől fosztja meg a járvány, és jó néhány adónemben vont el bevételeket a kormány. Ez már két számjegyű (15-20 százalékos) költségvetési hiány; nagyon nagy szükség van arra, hogy a kormányzat és az állam besegítsen, és kipótolja a kieső bevételeket.
– A helyi iparűzési adó egy százalékra csökkentése, vagyis megfelezése azzal jár, hogy az önkormányzat egyik legfontosabb bevételi forrása a felére csökken. Nagyon nagy elvonás ez, és itt nincs más, aki segítsen, csak a kormányzat – mondta Csőzik László, ahozzátéve: decemberben a fideszes önkormányzatok nagy összegű működési támogatáshoz jutottak, az ellenzékiek viszont egy forinthoz sem. Érd ugyan kapott 211 millió forintot, de olyan célra, amire nem kértek – nevezetesen a víziközmű társaság tőkeemelésére.
– Abban reménykedtem, hogy működési támogatáshoz jutunk, hogy a tavalyi költségvetésünkbe betervezett kétmilliárdnak legalább egy részét, 5-6-700 millió forintot megkapjuk, de egyetlen forint működési támogatás sem érkezett. Kérdés, idén kapunk-e? Ha ez nem is dől el pénteken, biztos jobban meg tudom majd ítélni, mire számíthatunk. Azt elárulhahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg: 2,7 milliárd forintos támogatási kérelmet nyújtottam be a város önkormányzata nevében a kormány felé, felsorolva azokat a tételeket, amelyek egy normál szintű, optimálisan moderált működés fedezetét képezhetik. Erre az összegre szükségünk lenne ahhoz, hogy fenntartsuk az önkormányzati szolgáltatások színvonalát, és a minimális fejlesztések megvalósuljanak – jegyezte meg Csőzik László.
Arra a kérdésre, hogy az elmúlt években mekkora volt a legmagasabb működési támogatás, amit a kormány adott, a polgármester elmondta: van egy megállapodás, ami még a Modern Városok Program indításánál köttetett a kormány és a város között. Eszerint Érd minden évben jogosult működési támogatásra, ugyanis olyan alacsonyak a helyi bevételek a lakosság számához és az intézményhálózathoz képest, hogy önmagában a város nem lenne képes magát eltartani – ez addig így is lesz, amíg nem települnek be nagyobb vállalatok. A legnagyobb összegű működési támogatás 1100 millió forint volt, aztán csökkenő ütemben kapott forrást a város, 900, 800 millió forint összegben, 2019-ben pedig 700 millió forintot. Az is nehézséget okozott, hogy az iparűzésiadó-bevétel növekedése sem a várt mértékben következett be. Idén pedig az adóelvonás miatt – 7054 érintett vállalkozás adataival számolva – 1,2 milliárd forint lesz a bevételkiesés.
– Görgetjük magunk előtt a tavalyi évről áthúzódó tételeket is, összességében így jön ki ez a fent említett 2,7 milliárd forint – hangsúlyozta Csőzik László, aki utalt a súlyadó elvonására is, ami tavaly 286 millió forint bevételkiesést jelentett.
A források növekedésére a város emelkedő lélekszám miatt is nagy szükség van.
– Érdre valósággal özönlenek a fiatal családok, egy év leforgása alatt ötezer ember költözött ki Érdre. Óvodából, bölcsődékből is kellene két-két új intézményt építeni, ebben is fejlesztési forrásokra számítunk. Ezeket működtetni is kellene, de az állami normatíva nem elég a valós költségek fedezéséhez, ezt nekünk kell kipótolnunk – tette hozzá a városvezető.
Csőzik László elmondta azt is, hogy a költségvetés tervezetét február 15-ig el kell készíteni, vagyis a megbeszélés eredményét ezzel nem lehet megvárni.
– Optimális, visszafogott működést irányoztunk elő, de nem szűköset. A bevételek azonban ehhez nincsenek meg, hiányzik a kasszából ez a 2,7 milliárd. Ilyenkor egyet tehetünk: a bevételi oldalon szerepeltetünk egy sort, „kormányzati működési támogatás” címen, ahogy ez az előző években is történt. Nem tudok mást tenni, minthogy beírom ide a hiány mértékét, és bízom abban, hogy a kormányzattal dűlőre jutunk, és ezt a sorozatos bevételkiesést kompenzációval, vagy ezen feladatok fedezetátvállalásával teljesíteni fogják. Hogy egy példát mondjak: Érden van jó pár sportlétesítmény, ha ezeknek összeadjuk az üzemeltetési költségeit, az majdnem hatszázmillió forintra rúg. Nagyon jó lenne, ha az állam ideiglenesen átvállalná ezek finanszírozását, vagy odaadná ennek költségeit. Az orvosi ügyelet ellátása ötvenmillió forint, a közétkeztetés önkormányzatra jutó része 130 millió forint, a polgármesteri hivatal működtetésére sincs elegendő központi költségvetési forrás, a racionalizálás dacára. Az önként vállalt önkormányzati feladatok (ide tartozik például a női kézilabda támogatása) ellátását sem lehet leépíteni, hiszen évtizedek egymásra épülő értékeit lehetetlenítenék el vele – hangsúlyozta..
– A 2,7 milliárd forint költségvetési kormányzati támogatás azért fontos, hogy az itt élők a megfelelő színvonalú ellátáshoz juthassanak az infrastruktúra, a sport, a kultúra, a szociális juttatások területén. Nem állhat meg azért az élet, mert vírusveszély van, és azért sem, mert a kormányzat segíteni akar a vállalkozóknak – ami helyes, de az eszköz rossz szerintem, mert más adónemeket kellett volna megcélozni. De ha már így történt, ne rajtunk csattanjon az ostor, ne mi szenvedjük el az ezzel járó hátrányokat – összegezte a városvezető.
– Ha a város 2,7 milliárdnál kevesebb forrást kap, az visszalépést jelent majd Érdnek. Ha 1,5 milliárdnál is kevesebbet, azzal ellehetetlenül a település helyzete, és olyan drasztikus intézkedéseket kell hozni, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a csőd, a fizetésképtelenség állapota ne következzen be – mondta Csőzik László, aki, mint megjegyezte, optimistán készül a találkozóra, még úgy is, hogy tavaly egy fillért sem kapott a város.
– Ez jár Érdnek, hiszen az a 75 ezer ember, aki itt él, fiatal, dinamikus várost alkot, és joggal számít a segítségre, hiszen nagyon rossz állapotban van az infrastruktúra, és Érd nem tudja a környező gazdagabb települések színvonalát produkálni, amelyekhez fel kell zárkóznia. Ha megfosztanak minket az alapvető működés forrásaitól, akkor ez nem fog sikerülni záros határidőn belül. Segítségre van szükségünk, hiszen olyan helyzetet állítottak elő, amiről mi nem tehetünk. Azt kérem a kormányzattól, kompenzálja az érdieket, biztosítsa azokat a forrásokat, amelyek kellenek a túléléshez ezekben a vészterhes időkben, és fejlődésünk nagyobb ütembe léphessen. Ez a kormány érdeke is – zárta szavait.
