Az ügyészség szerint a rendőrség nem végezte el a “szükséges és lehetséges nyomozati cselekményeket” az Érd és térségében lebonyolított  csatornázási projekttel összefüggésben indult bűnügyben – írta az Érdi Járási Ügyészség a napokban a feljelentőknek kézbesített határozatában.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság gazdavédelmi osztályának nyomozást megszüntető határozata ellen a feljelentők éltek jogorvoslattal még tavaly október elején. Ezeket a jogorvoslatokat bírálta el az ügyészég.

A panaszt tevő feljelentők diósdi, érdi és tárnoki civilek. Közülük a legismertebb Mihályiné Opéczy Mária Tárnokról, akinek sok éves küzdelmét az önkormányzattal és a hatóságokkal az országos sajtó is részletesen bemutatta.

Mihályiné és térségbeli civil társai az elmúlt években hatalmas munkát végeztek a csatornaberuházás szövevényes pénzügyi és jogi részleteinek feltárása érdekében. 

Az ügyészség egyebek mellett így foglalta össze a civilek feljelentéseinek tartalmát:  “a csatornázási projektre elnyert állami és uniós támogatáshoz szükséges és a társulati tagok hozzájárulásából fedezett önerő összegét nem a meghatározott célra használták fel, az önerő csökkentése érdekében időközben elnyert pályázati pénzekkel és a társulati tagok befizetéseivel kapcsolatos gazdálkodás és pénzkezelés hiányos és  valótlan adatokon alapult és jogsértő volt, a 2008-2014. között folyamatban volt csatornázás során a lakossági hozzájáruIást nem csökkentették, nem fizették vissza, holott utóbb nyilvánvalóvá váIt, hogy az uniós támogatások elnyerése miatt az indokolt lett volna.” 

Az ügyészség határozatból kiderül, hogy a rendőrség nemcsak hűtlen kezelése minősített – legalább két évi és legfeljebb nyolc évi szabadságvesztéssel fenyegetett – esete, hanem sikkasztás miatt is nyomozott – és most ezen bűncselekmények gyanúja miatt kell folytatnia a nyomozást. Az ügynek jelenleg nincs gyanúsítottja.

A megszüntető határozattal szemben előterjesztett panaszok részletessége és megalapozottsága a jelek szerint teljesen meggyőzte ügyészséget arról, hogy a rendőrség nem tett meg mindent a tényállás felderítése érdekében.

“Dr. Mihályiné Opéczy Mária a tárnoki társulat tekintetében 9 oldalas panasz-beadványában rendkívül részletesen pontokba szedve sorolja fel, hogy melyek azok a jogsértések, amelyek a feljelentésben előadottak ellenére nem vizsgált kellően alaposan a nyomozó hatóság” – emelte ki a határozatot jegyző ügyész a döntés indokolásában.

Az Átlátszó 2019. novemberében számolt be arról, hogy a csatornaberuházás miatt megindult a büntetőeljárás, majd 2020-ban a tényfeltáró portál már azt írta, hogy a diósdi, érdi és tárnoki civilek feljelentése alapján kiterjedt nyomozás indult hűtlen kezelés bűntette miatt ismeretlen tettes ellen. A nyomozás megszüntetéséről is ez a portál számolt be 2020. október végén.

Pár nappal később az általában az Orbán-kormány álláspontját és üzeneteit közvetítő Magyar Nemzet azt írta: “Nem történt szabálytalanság az érdi csatornaépítési projektben, mint kiderült: egy szó sem volt igaz abból, amivel a baloldali Csőzik László kampányolt. Ebből következik, hogy a belengetett kétszázötvenezer forint sem jár vissza, holott feltehetően sokan ezért szavaztak a baloldali összefogás jelöltjére, s ez okozhatta a fideszes T. Mészáros András választási vereségét.”

T. Mészáros András volt polgármester és a csatornaprojektet tető alá hozó önkormányzati társulás egykori első embere azt mondta a lapnak: “Most mindenki számára világossá vált a csatorna-ügyben is végre, hogy Csőzik és bandája végighazudták az elmúlt éveket.”

Az érdi ügyészség január 28-án meghozott határozata alapján továbbra is erősen kétséges, hogy a 34 milliárdos csatornázási programmal minden rendben lenne. T. Mészárosék sikertörténetként állítják be a csatornaprojektet. Ugyanakkor a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium csakneml 1,5 milliárd forint uniós támogatás visszafizetésére kötelezte közbeszerzési szabálysértések és ügyvédi túlszámlázás miatt a T. Mészáros által vezetett társulást, amely helyett végül az adófizető állampolgárok fizették ki a pénzügyi korrekciót.

A csatornaprojekt legproblematikusabb kérdése: miért nem számoltak el időben az időközben beérkezett uniós és önerő-támogatás révén visszafizethetővé vált érdekeltségi hozzájárulásokkal, az úgynevezett csatornapénzzel?

Ahelyett, hogy elszámoltak volna, a megmaradt lakossági pénz nagy részét az ún. “B” programra költötték el. Olyan célokra, amelyeket a törvényt megtiltott. Mindezt annak ellenére tették, hogy a 2011. után a bíróságok többször kimondták: tilos útépítésre költeni a lakossági csatornapénzt. Érden a csatornázási program keretében ötven kilométer utat építettek.

A lakossági csatornapénzek eltérő célú elköltése miatt jelenleg Tolna és Heves megyében folynak büntetőeljárások.

Szerettük volna megtudni, mi a véleménye T. Mészáros Andrásnak az ügyészség határozatáról, de szokásos pénteki sajtótájékoztatóján nem beszélt erről. Később írásban foglalt állást az ügyben: 

„Mindenki tegye a maga dolgát. Ez így helyes. Polgármesteri tevékenységem egyik, ha nem a legnagyobb eredményének tarhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg Érd, Diósd, Tárnok csatornázását. Biztos vagyok benne, hogy ha ez az újonnan elrendelt vizsgálat is politikai befolyásolástól mentesen zajlik, akkor nem juthat más eredményre, mint az előző. Érd, Diósd, Tárnok történetének legnagyobb és az ország közelmúltjának egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházásról van szó, amelynek köszönhetően a korábban alig húsz százalékában csatornázott települések szinte teljes egészében (95%) csatornázottá váltak. Az ingatlanok értéke ezeken a településeken a duplájára növekedett a beruházott sok-sok milliárdnak köszönhetően. Van, aki gyíkvárat építtet az érdieknek és halálosan büszke rá.  Én a csatornázási programra vagyok büszke, akárhányszor is jelentik fel irigy politikai ellenfelek.”