Süle most újabb kódokat készített, amiket főleg Ófalu történelmi nevezetességeinél helyezett el. Lapunknak elmondta, a perongaléria mellett az érdikumokat is szeretné bevonni a „játékba”. Amúgy nemcsak a kultúrtörténeti emlékeknél rakna ki QR-kódokat, hanem olyan frekventált helyeken is, mint a Főtér vagy a Pelikán sétány. Szeretné, hogy a kódok ne csak magát a nevezetességet mutassák be, hanem térképet és egyéb információkat is mellékelne hozzájuk. 

Felvetettük az ötletgazdának, mi lenne, ha olyan helyekre is mutatnának a kódok, mint a nemrég létrejött LevenDuna túraútvonal és állomásai.

Süle Zsolt szerint ez azért is jó ötlet, mert a projekt turisztikai célokat is szolgál. Viszont a tartalmat valakinek elő is kell állítania. 

„De hol vannak ezek a tartalmak? Hol van például idegen nyelvű tartalom Érdről?”. Na, ez tényleg kardinális kérdés. Ahogy az is, alapvetően kinek is szólnak ezek a QR-kódok?

Süle Zsolt erre lokálpatrióta szemlélettel azt mondja:

„Addig nem lehet turizmust csinálni, amíg a helyiek nem ismerik saját városukat.”

Elmesélte, évekkel ezelőtt Érd testvérvárosából, Poyntonból érkező fiatalokkal futott össze az állomáson. A srácok, segítség híján, azt sem tudták, merre induljanak, hogy megtalálják a testvérváros táblát és a Földrajzi Múzeumot.

„Érd olyan szegényesen van kialakítva, hogy a lakosoknak sincs információjuk saját lakókörnyezetükről. A QR-kód koncepció legfontosabb küldetése tehát az, hogy ha megkérdezik bármelyik érdit, hol a található a minaret vagy Csuka Zoltán lakóháza, azonnal tudjon rá válaszolni”

– fogalmazott Süle Zsolt.

Rengeteg lehetőség rejlik a kódokban. A következő lépcsőfok az lehetne, hogy mi érdi lakosok is javasoljunk nevezetességeket, helyeket, helyszíneket, turisztikai szempontból fontos állomásokat.