UNO/SOLO

Az Uno és a Solo a legkedveltebb kártyajátékok közé tartozik. A komoly taktika mellett a jó hangulat sem maradhat el a partikon, bár néhányan könnyen zokon veszik, ha jó taktikával az utolsó lapunkkal vetetünk fel +4 lapot. Az Uno és a Solo közötti különbséget néhány kombinációs lap jelenti csupán, játékmenetüket pedig magunk is szabályozhatjuk például a kezünkben lévő lapok számának módosításával. Mindkét játékot lehet kisebb és nagyobb társasággal is űzni, bár nyolc főnél már érdemes két paklival játszani.

JENGA

A klasszikus építőjáték, melynek lényege, hogy az eleinte stabil és viszonylag alacsony tornyunkból minél magasabbat építsünk úgy, hogy a szerkezet közben megőrizze stabilitását és ne omoljon össze. Komoly koncentrációt igénylő játék, melyet akár csak saját magunk szórakoztatására is játszhatunk, de társaságban természetesen más taktika szerint kell építenünk.

TWISTER

Az extrém jógával felérő játék. „Az győz, aki utoljára marad állva! A szabály egyszerű: Te magad vagy a bábu! Feladatod pedig nem más, mint körönként egy kezed vagy lábad a játéktábla adott színű korongjára helyezni. Maradj egyensúlyban és vigyázz, nehogy lekönyökölj, letérdelj vagy eless, mert akkor kiesel a partiból!”

BOGGLE

A Boggle a népszerű szókirakós játékok alapja. Van 16 dobókockánk, de az oldallapokon nem számok, hanem betűk szerepelnek. A kockák összekeverés után egy dobozba kerülnek, ahol 4×4-es alakzatban rendeződnek el. Minden kockának egy oldala látszik, tehát összesen 16 véletlenszerű betű jelenik meg. A feladat, hogy megadott időre (3 perc, homokórával mérve) minél több értelmes szót tudjanak a játékosok felírni egy papírlapra. A szavak minimum három betű hosszúak lehetnek és az egymást követő betűknek a táblán érintkezniük kell vízszintesen vagy átlósan. Az idő lejárta után kezdődhet a pontozás.

YATZEE

Közismertebb magyar nevén kockapóker. Tizenhárom körünk van arra, hogy öt darab hagyományos dobókockával dobjuk ki a különböző kombinációkat. Egy körben háromszor dobhatunk. Cél, hogy mindegyik kombinációban a legnagyobb értéket érjük el. Kisebb és nagyobb társaságokban is játszható játék, amely igényli a szerencsét, de ha elkerül minket, megfelelő taktikával kompenzálhatjuk.

RIKIKI

„A játék célja előre megtippelni, hogy egy-egy körben hány ütést tudunk megszerezni a kezünkben lévő lapok segítségével. Szinte biztos fogók a nagy lapok, a nagy aduk. Biztosan nem fogók a kis lapok, bár a kártyalapok kombinációi és a vállalások értéke miatt bármilyen variáció előfordulhat. Ha a vállalások és a fogások száma megegyezik, lejátszható a parti úgy, hogy mindenki nyer. Ha több a vállalás, mint a kártyalap, akkor nyilvánvalóan valakinek vagy valakiknek nem jut, vagyis biztosan lesz bukó játékos. Menő stratégia az, hogy ha mi már biztosan nem nyerünk, akkor ne nyerjen a partner se.” A rikiki játszható kisebb és nagyobb társaságokban, bár minél többen játsszák, annál nehezebbé válik.

ORSZÁG-VÁROS

Nem kell hozzá más, csupán papír és ceruza, na meg némi tudás. Bár hagyományosan az ország, város, férfi, női név, állat és növény kategóriákban kell szavakat írnunk megadott kezdőbetűvel, de számos plusz kategóriával bővíthetjük, például híres ember, márka, tárgy, fogalom, stb.

AKASZTÓFA

Az egyik legegyszerűbb játék, amit minden általános iskolás játszott már az órák közötti szünetben a táblán vagy papíron, egy-egy unalmas tanóra alatt. Otthon valamiért ritkábban jut eszünkbe, pedig két-három főnél nem igényel nagyobb társaságot. Ha a világ legkevésbé ismert szavait kell kitalálni a játékosoknak, akkor bizony könnyen megesik, hogy a végén tényleg lógni fognak.

BARKOCHBA

Nem kell hozzá se papír, se ceruza, csak képzelőerő és legalább két ember. Bárhol, bármikor játszható. Annyi a feladatunk, hogy társaink kérdéseire őszintén felelve juttassuk el őket a megoldásig. Viszont figyeljünk oda! A „versenyszerű” barkochbában eldöntendő kérdésre kell válaszolnunk egyetlen szóval!