Érd bevételei évtizedek óta nem képesek teljes egészében fedezni a város normális működésének költségeit, ezért önkormányzatunk a Modern Városok Programja meghirdetése óta folyamatos központi kormányzati támogatásra szorult az elmúlt években. A Pénzügyminisztérium 2016-tól kezdődően – egyre csökkenő mértékben ugyan, de – minden évben egyszeri, nagyobb összegű támogatásban részesítette Érdet a kötelező feladatainak ellátására, azaz tisztán működésre. Eleinte még 1 milliárd forint feletti összegről volt szó, aztán fokozatosan csökkent az odaítélt pénz mennyisége. 2019-ben már csak 700 milliót kapott a város, arról is csak szeptemberben, közvetlenül a választások előtt határoztak. Tavaly május óta három ízben fordultam írásban a pénzügyi tárcához, hogy 2020-ra is biztosítsa a szokásos működési támogatást – ez alapján született az a karácsonyi döntés, hogy 211 millió forintot biztosítanak számunkra. Nyilván jól jön minden pénz a városnak ilyen szorult helyzetben, de mi ennek hozzávetőlegesen az ötszörösére számítottunk, és a tízszeresét terveztük be még a járvány előtt a költségvetésbe, méghozzá egyhangú szavazással.
A város önkormányzata és intézményei évi 13-14 milliárd forintból működnek, ebben természetesen nincsenek benne a Modern Városok Programja és az EU-s VEKOP program támogatási összegei, hiszen ezek pántlikázottak, célhoz kötöttek, s tavaly lényegében csak Mészáros Lőrinc családi cégének tízmilliárdos vállalkozói díjait tartalmazták. Ez azt jelenti, hogy ezeket a pénzeket semmi másra nem fordíthatjuk. Az meg már csak hab a tortán, hogy ezeknek a beruházásoknak a valódi költségei jóval meghaladják a támogatási keretet, azaz csak ráemeléssel lehetne érdemben megvalósítani, mind a víztározó körüli szabadidőközpont fenntartható befejezését, mind a város esővíz-elvezetését. A projektek európai városhoz méltó befejezése így szintén a kormány „kegyén” múlik.
A helyi gazdaságunk szerkezete olyan, hogy 98 százalékban (!) a mikro- és kisvállalkozások alkotják, mutatóban van csak olyan nagyobb cég, amely jelentősebb összegben fizetne helyi iparűzési adót. A kormány ünnepek előtt meghozott döntése a kkv-k iparűzési adójának megfelezéséről így majd’ 1 milliárdos újabb kiesést okoz az önkormányzatnak, hiszen Érdnek nincs számottevő ipara, legalábbis nem székel itt olyan nagyobb cég, amely százmilliós tételben adózna. A kitettségünk így óriási a kormány felé. Ha úgy dönt, hogy nem, vagy csak kis részben pótolja ki a kieső bevételeket, akkor komoly bajba is kerülhetünk. Szeretném meggyőzni a kormányt arról, hogy szükségünk van a kompenzációra, mert jó színvonalon szeretnénk ellátni törvény adta és önként vállalt feladatainkat is, és azt is szeretném, ha folytatódhatna az aszfaltozási program, hogy idén is több tucat utcát tudjunk leburkolni.
A gépjárműadó-bevételek megvonása volt az első csapás, ez bő negyedmilliárdos veszteséget okozott. Utána jött a reklámadó és az idegenforgalmi adó felfüggesztése, ami lényegesen kisebb, kb. 25 milliós tétel. A feltöltési kötelezettség eltörlése már 300 milliós mínuszt okozott, végül karácsonyra jött a hír, hogy idén csak 200 milliós működési támogatást kapunk. Ez összesen 1200-1300 millió forintos kiesést jelent összességében. Ilyen körülmények mellett is fennmaradtunk, és fejlődtünk is. Ehhez kellett az, hogy a régi vezetéshez köthető korrupciós csatornákat elvágtuk a többi között az ÉKFI-nél és a Városházán, és egy szerény, takarékos működést valósítottunk meg.
Nehéz év elé nézünk, de minden tőlünk telhetőt megteszünk majd azért, hogy amit elkezdtünk, azt be is fejezzük, Érdet együtt tegyük élhetőbb várossá.
Csőzik László polgármester
