Rém- és álhírek keringtek a napokban arról, hogy a nyáron alakult új érdi úszóklub „elfelejtett versenyzőket igazolni”. Ezzel szemben mindössze annyi történt, hogy az Érdi Vízisport Kft. betartja a sportág szövetségének szabályzatát, amely szerint

„Egy naptári évben egy átigazolási időszak van. A sportolók átigazolása, illetve időszakos leigazolása nem magyar állampolgárnak kizárólag csak ezekben az időszakokban kezdeményezhetők. Az átigazolási időszak minden év január 2. napjától 31. napjáig tart.” 

Lehetséges volna persze úgynevezett év közbeni átigazolás is, ám ehhez az átadó és az átvevő sportszervezet együttes, írásos hozzájárulása kell. Az Érdi Úszósport Kft. vezetője, Berczi Zita viszont még szeptemberben azt írta az új klub megkeresésére, hogy „a versenyzők érdekeit figyelembe véve december 31-ig az Érdi Úszó Sport Nonprofit Kft. versenyzőiként minden versenyre az engedélyt megadom. Az átigazolás 2021. januárjában történjen, azaz normál átigazolási időszakban.”

Lengyel Péter, a közgyűlés sportbizottságának elnöke közösségi oldalán úgy fogalmazott: Berczi azért nem szerette volna az év közbeni átigazolást, mert „ebben az esetben – talán – vissza kellett volna fizetnie a MÚSZ támogatás időarányos részét?”

Lengyel emlékeztet arra, hogy a 2012-ben alapított Érdi Úszó Sport Kft. 2019-ben több mint 116 millió forintos bevételt ért el, miközben a szülők befizetésén kívül csak közpénzzel gazdálkodott.

„A bevételek közt szerepelt az elmúlt években az Önkormányzattól közvetlenül kapott támogatás, a megbízási szerződés alapján az önkormányzati tulajdonú Városfejlesztési Kft-től kapott havi 3.727.000 Ft összeg (úszásoktatás szervezése óvodás és iskolás csoportok részére), melyet havi 800.000 Ft bérleti díj terhelt a vízfelület megváltásáért. Továbbá ugyancsak az iskolai úszásoktatásért a Tankerülettől kapott havi 3,5 millió forint, valamint a Magyar Úszószövetség és egyes években a Magyar Olimpiai Bizottság támogatásai (2014-16)” – részletezi a Sportbizottság elnökeként is tevékenykedő Lengyel Péter, kitérve arra is, hogy a jellemzően néhány millió forintos adózott eredménnyel vagy minimális veszteséggel működő nonprofit kft. rendre elköltötte bevételeit.

Lengyel különösen figyelemre méltónak nevezi a cég folyamatosan emelkedő bérköltségeit, amelyek a kezdeti 22 millióról hét év alatt 63 millióra nőttek, miközben az eredeti stáb csupán 2 fővel bővült.

„Jól látszik tehát, hogy a különböző tárgyi beszerzéseken kívül munkabér soron veszítette el közpénz jellegét az a temérdek pénz, amivel 2020. szeptemberéig a magántulajdonban lévő céget Érd MJV, vagyis mi érdiek működtettük”

– írja Lengyel Péter, majd hozzáteszi: az új klub már egy köztulajdonban lévő, a szakmai munkát ugyanolyan színvonalon, ugyanazokkal az edzőkkel és oktatókkal folytató cég, mely ellenőrzötten, a közpénzekkel történő szigorú elszámolás mellett gazdaságosan, szakértő felügyelő bizottság figyelme mellett tud működni.

„A közpénz tehát így nyeri vissza közpénz jellegét”

– zárja sorait a képviselő.