Nem szavazták meg az új ügyvezetőt
Boldog Annát javasolta a bíráló bizottság az érdi női kézilabdacsapatot működtető Érdi Sport Kft. ügyvezető igazgatójának. Boldog Annán kívül még öten szálltak versenybe; a bizottság kilenc tagja közül hatan voksoltak a jelenlegi ügyvezetőre. A képviselő-testület ülésén ez a javaslat nem kapta meg a minősített többséget: ehhez tíz voks kellett volna, ám csak kilencen szavaztak igennel (két nem és hét tartózkodás mellett). „Ez egy új helyzet, amit nyilván kezelni kell” – mondta Csőzik László polgármester a rendkívüli ülésen.
Tekauer Norbert (VÉD Egyesület) az ülést követően tudósítónknak elmondta: a döntés nem érte meglepetésként. Az Érdi Sport Kft. jelenlegi vezetése „nem áll a helyzet magaslatán”, és miután a bíráló bizottság ugyanezt a vezetőt javasolta, nem volt meglepetés, hogy a képviselők nem szavazták meg, politikai oldaltól függetlenül.
Lengyel Péter, a Szövetség Érdért frakció vezetője tudósítónknak elmondta: a Sport Kft. ügyvezetése legalább augusztus 31-éig megoldott, a munka tovább folyhat, és a következő testületi ülésen minden bizonnyal új javaslattal állnak majd elő.
Ingatlaneladás, áron alul?
Arra minden képviselő igennel voksolt, hogy az ÉKFI dolgozóinak jövedelmét cafeteriával egészítsék ki, százezer forintos mértékig. Ennek forrásigénye bruttó tízmillió forint.
A közgyűlés döntött arról is, hogy bizonyos önkormányzati ingatlanokat pályázat útján értékesítenek. Ezzel kapcsolatban Bács István (Fidesz-KDNP-Összefogás) felhívta a figyelmet arra: egy adott értékhatár alatti ingatlanok esetében nem a közgyűlés, hanem a Gazdasági Bizottság hoz döntést. A közelmúltban több ilyen ingatlan értékesítése is a bizottság elé került, és ezeket nem pályázati úton hirdették meg, hanem véleménye szerint áron alul adták el – két összevonható ingatlant például, amire elvileg 8 lakóegységet és 3 irodát lehetne építeni, együttesen 12,5 millió forintért adott el a város.
Szűcs Gábor alpolgármester ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: az előző ciklusban ennyi idő alatt kétszer annyi ingatlant értékesítettek, ami pedig a konkrét esetet illeti, egy közelben lévő vállalkozás szeretne a vásárlóit kiszolgáló parkolót létesíteni a vasút közvetlen közelében fekvő, nem közművestett telkeken. Hozzátette: inkább a helyi vállalkozó fejlődését támogatja az önkormányzat, mint a lakásépítésben érdekelt köröket. Szűcs Gábor elmondta azt is: az értékbecslést ugyanaz a cég végezte, amelyik már az előző ciklusban is ellátta ezt a feladatot.
Bács István a konkrét esettel kapcsolatban megjegyezte még: a leendő tulajdonost semmi nem kötelezi arra, hogy itt parkolót hozzon létre, és akár el is adhatja az ingatlant.
Szerződés a Siriusszal
A testület szavazott arról is, hogy a város szeptember 30-ig megbízza a Sirius alapítványt az állatmenhely és a gyepmesteri telep üzemeltetésével, havi 880 ezer forint megbízási díj ellenében. Emellett az alapítvány részére havi 705 ezer forint plusz támogatást is nyújtanak. Mint az előterjesztő hangsúlyozta, a Siriusszal változatlanul megmarad a stabil együttműködés.
Elhangzott az is, hogy a gyepmesteri telep éjszakai őrzését ezentúl nem az őrök látják el, hanem egy biztonsági szolgálat. Így az éjszaka behozott állatok fogadása kérdésessé válik – a telep pedig nem tud 24 órás szolgáltatást nyújtani –, ugyanakkor havi szinten a város ezzel 500 ezer forintot megtakarít. Csőzik László elmondta: szeptemberben döntenek a végleges szerződésről, és akkor megvizsgálják az éjszakai őrzés lehetőségét is. Ha a két és fél hónap alatt kiderül, hogy erre a szolgáltatásra szükség van, vissza lehet állítani.
Megerősítés és hatályon kívül helyezés
A testület megerősítette a vészhelyzet idején, a közgyűlés hatáskörében meghozott polgármesteri döntéseket, illetve hatályon kívül helyezte azokat, amelyek a jelen járványügyi helyzetben már aktualitásukat vesztették (például egyes közművelődési intézmények zárva tartása a pandémia alatt), egyet pedig módosítottak: ez az ÉKFI intézményvezetői megbízása volt, ugyanis a MÁK a kinevezési időpont módosítását kérte.
T. Mészáros András (Fidesz-KDNP-Összefogás) e napirendi ponttal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az logikátlan, ugyanis „születtek olyan döntések a veszélyhelyzet ideje alatt, amelyekről a Kormányhivatal megállapította, hogy jogsértőek, nem a jogszabályoknak megfelelően történtek. Magyarán ezek a határozatok rosszak. Ha megerősítjük a rosszat, akkor nem történik más, mint a felelősség porlasztása.” Arról, hogy miért nem nyújtottak most be módosító indítványokat a nekik nem tetsző döntésekkel kapcsolatban, Simó Károly, a Fidesz-KDNP-Összefogás frakció vezetője az ülést követően tudósítónknak úgy nyilatkozott: utólag abszurd olyan döntésekről beszélni, amelyek már nem időszerűek, és módosító javaslatokat sem érdemes benyújtani utólag olyan javaslathoz, például, amellyel kapcsolatban már megszületett egy pályázat.
Csőzik László polgármester a testület ülésén azt hangsúlyozta: a veszélyhelyzet idején e-mailben kereste az együttműködés lehetőségét az ellenzékkel, de nem kapott tőlük semmilyen reakciót. „Ezeket a határozatokat vagy a szükségszerűség diktálta, vagy olyanok, hogy vita nélkül, konszenzussal szokták elfogadni a képviselők” – emelte ki. „A Kormányhivatal egyetlen határozatra sem mondta, hogy jogsértő lenne” – hangsúlyozta Csőzik László, hozzátéve: a Kormányhivatal azt hiányolhatja, hogy a polgármester nem rendelkezett alakszerűen az ellenzéki frakcióvezető indítványairól.
Simó Károly kijelentette, hogy frakciójuk több jobbító javaslattal is élt a kérdéses időszakban (tízpontos akciótervükből párat „utólag, vonakodva” megvalósított a városvezetés). Csőzik László ezzel kapcsolatban megjegyezte: abban kellett volna segítenie a kormánypárti ellenzéknek, hogy az önkormányzatot ne sújtsák a különböző elvonások. A polgármester hangsúlyozta azt is: a vírusveszély alatt megfeszített tempóban dolgozott a városvezetés, folyamatos válságmenedzselés volt, és sem az országgyűlési képviselőtől, sem a helyi ellenzéktől nem kaptak segítséget, pedig az lett volna a cél, hogy közösen megmentsék a város forrásait. Mint mondta, a vártnál kevesebb iparűzésiadó-bevétel várható, és nem tudni, hogy a Pénzügyminisztérium milyen összegű működési támogatást biztosít majd Érdnek. Ha a város nem kap legalább egymilliárd forintot, a szükség drákói intézkedések meghozatalára is szoríthatja a város vezetését.
Nem a szándék, hanem a forrás hiányzik
Végezetül egy ellenzéki előterjesztést tárgyalt a testület: javasolták, hogy a Szociális Gondozó Központ munkavállalói részére juttassanak anyagi elismerést a veszélyhelyzetben végzett munkájuk elismeréseként. Csőzik László megalapozatlannak nevezte az előterjesztést, mert nem jelöli meg a juttatás fedezetét, és nem is utal arra, honnan kellene ezt a pénzt előteremteni. Az anyagi elismeréssel kapcsolatban megjegyezte: nem a szándék hiányzik, de az anyagi elismerés kizárólag annak függvénye lehet, hogy mi lesz a költségvetés bevételi oldalával. Elképzelhető olyan mértékű fedezethiány is, ami az egész költségvetést felborítja – márpedig ezt is szem előtt kell tartaniuk. „A folyószámla-hitelünk finanszírozza a város működését, mert elégtelenek a saját források, és nem jött még meg a működési támogatás” – tette hozzá. Csőzik László megjegyezte: a kormánynak megvan a lehetősége, hogy az egészségügyi dolgozók egyszeri bérkiegészítéséhez hasonlóan támogassa a szociális szférában munkálkodókat is. Erre vonatkozóan van már egy benyújtott javaslat is – mondta. A testület ülésén elhangzott az is, hogy az idősotthon dolgozói, akik vállalták a két-három hetes karantént a Topoly utcában, száz százalékos béremelésben részesültek az adott időszakra.
Lengyel Péter az ülést követően tudósítónknak elmondta: a városi intézmények közül a szociális szférában a legmagasabb az átlagjövedelem, mert különféle pótlékokban is részesülnek az itt dolgozók. Ez persze nem azt jelenti, hogy a város elégedett azzal az összeggel, amit jelenleg biztosítani tudnak. A Szociális Gondozó Központ működését egyébként az állam és az önkormányzat körülbelül 50-50 százalékos megosztásban finanszírozza.
A Fidesz-KDNP-Összefogás előterjesztését végül a többség leszavazta.
