Ha vegyszermentesen próbálunk kertészkedni, a talajoltáshoz olyan termékeket szerezzünk be, amelyek több hasznos baktériumtörzset is tartalmaznak. Ezek amellett, hogy segítik növényeink gyökeresedését, csírázását és fejlődését, ellenállóbbá is teszik őket a baktériumok és a gombák okozta betegségekkel szemben.
Amíg nem lesz igazán meleg, egyre nagyobb kolóniákat alakíthatnak ki a levéltetvek. Legjobb a bajt megelőzni, amit ebben az esetben sárga, ragacsos színcsapdák kihelyezésével tudunk elérni, a levéltetvek ugyanis imádják a sárga színt. Ha ez nem segít, vagy későn kaptunk észbe, akkor jöhet a csalánlé, aminek elkészítéséről a május 20-i lapszámban olvashattak. Ugyanilyen hatásos lehet a rebarbara leve is, amit ráadásul nem is kell hetekig áztatnunk és szagolnunk. A rebarbarás szerhez 500 gramm levelet kell felaprítani, felönteni 3 l eső/kútvízzel, majd mindössze 24 órán keresztül állni hagyni. Az így készült levet leszűrve, de hígítatlanul kell a levelek fonákjára permetezni, ahol a tetvek lakoznak. Jó megoldás lehet a szódabikarbóna is. Egy liter vízhez adjunk egy mokkáskanál szódabikarbónát, rázzuk össze, és akár szórófejes flakonból is fújhatjuk a tetves levelekre. Az se baj, ha nincs türelmünk a házi praktikákhoz, ma már viszonylag sokféle levéltetű elleni bioszer van forgalomban (pl. káliszappanos lemosó, neem olaj). A lényeg, hogy időben cselekedjünk, mert ha a levelek már összesodródtak, akkor csak a felszívódó hatású rovarölő szerek segíthetnek. Ilyenkor válasszunk olyat, ami csak a tetű ellen fejti ki hatását, de például a méhekre nem veszélyes.
Palántáink kornyadozhatnak a talaj magas sótartalma, a trágyatúladagolás vagy a túlöntözés miatt is. Rosszabb esetben baktériumok vagy gombák (fuzárium, de leggyakrabban rizoktónia) idézhetnek elő hervadást. A gombák a szállítószöveteket károsítják, miközben a száron foltosságot vagy rothadást eredményeznek, majd a palánták teljes pusztulását okozzák. Védekezésként a szakemberek steril termesztő közeget, a palántanevelő helyek talajának évenkénti cseréjét, talajfertőtlenítést gőzzel vagy fungicides beöntözéssel javasolnak. Ehhez el kell távolítanunk a kipusztult palántát, és alaposan át kell áztatnunk a szerrel a (száraz!) földet a kiszedett palánta helyén és annak közvetlen környezetében is.
Júniusban még bátran visszavághatjuk a bokrok, cserjék ágait, hogy megfelelőképp fejlődni tudjanak. A rózsákról se feledkezzünk meg, de arra vigyázzunk, hogy ne egész hajtásokat vágjunk le, csak az első kifejlett ötlevélkés levelek fölött. Az elhervadt virágokat, mind a rózsák, mind a muskátlik vagy petúniák esetében szedjük le, hogy ne magokat képezzenek, hanem virágokat hozzanak. A tápanyag-utánpótlásukról is gondoskodjunk, hiszen a virágzás rengeteg tápanyagot igényel. A cseresznye, meggy és eper szüretelése után pedig figyeljünk rá, hogy ne maradjon lehullott gyümölcs a növény közelében, mert az gombás megbetegedést okozhat.
