mehek

Mi is tehetünk azért, hogy ne haljanak ki a méhek

Egy Einsteinnek tulajdonított mondás szerint, ha a méhek kihalnak, az emberiség csak négy évvel élheti túl őket. Tényleg ez vár ránk? Ha igen, mivel lehetne megakadályozni ezt a folyamatot? Csuja László méhészt, biológust, ökológust kérdeztük.

Ha helyesek az adataim, Magyarországon 1,2 millió méhcsaládot tart körülbelül 20 000 méhész. Valóban több a méh nálunk, mint a világ többi részén?

Ma már sajnos nem jobb a magyar helyzet a nyugat-európainál. Bár nálunk olyan növényfajok mézelnek, amelyek máshol nem adnak pergethető mennyiségű mézet, ugyanakkor a szántóföldi növényvédelem nincs tekintettel a méhekre. A magyar gazdát éppúgy a profit irányítja, mint a németet vagy a belgát. Az a fajta gazdálkodói szemlélet, ami az élni és élni hagyni elvén alapult, mára teljesen eltűnt.

A mezőgazdaságban használt csávázószerek mérgezhetik a méheket?

Nemcsak a csávázószerek, a növényvédőszerek is, amelyek ma már olyan rovarölőszereket tartalmaznak, amelyek akár 3 vagy 4 hónapig is kifejthetik hatásukat. Elképesztő mértékben megnőtt a szerek hatékonysága. Míg régebben egy eső könnyedén lemosta a permetet a növényekről, ma már ezek a szerek felszívódnak a növénybe, bekerülnek a szövetébe.

Az sem megoldás ezek szerint, ha virágzáskor nem permeteznek?

A hagyományos növényvédőszereknél ez régebben bevált. Ma már viszont olyan csávázószereket használnak, ami együtt nő a növénnyel, benne van a szárában, levelében, virágjában és az úgynevezett guttációs cseppekben is, abban a folyadékban, ami megjelenik a növény szárán, levelén. A méhecske elsődleges vízforrása nem a patak vagy a tó, hanem a növények levele, ezért ő ezt a mérgezett cseppet megissza. Régebben a napraforgó és a repce között lucerna, lóhere, bükköny volt, azaz olyan növények, amelyeket nem permeteztek, mert nem volt rá szükség, de ma már ilyen nincsen.

Nem lát rá esélyt, hogy három csávázószer betiltása után a többi veszélyeset is betiltsa az EU?

Ha bizonyos vegyszereket összeöntök, az egyik fokozhatja a másik hatását, például a gombaölőszer a rovarölőszerét. És ezt senki sem ellenőrzi. Jelenleg nincs online permetezési napló, pedig ennek segítségével nyomon követhető lenne, hogy ki mivel permetezett, és utána lehetne járni, hogy mely táblákról érdemes növénymintát gyűjteni, hogy kiderüljön, összefügg-e a méhek pusztulása a permetezéssel vagy sem. Mert egyelőre ezt sem tudjuk biztosan. Ha a méhecském elszáll egy 5 kilométer sugarú körben nektárt gyűjteni, akkor 6-8 ezer hektárnyi területből melyik 100 hektár az, amelyik mérgezi őt? De az is előfordulhat, hogy a méhcsaládok nem halnak bele a mérgezésbe, viszont folyamatosan dolgozik a szervezetükben a méreg. Így ha megtámadja őket egy vírus, sokkal könnyebben elpusztulnak, mintha egészségesek lennének. Régebben három vírustól kellett félteni a méheket, ma már több mint harminc olyan vírus van, ami veszélyezteti őket. Sőt, ma már a madarak is kárt tehetnek bennük. Mostanra olyannyira lecsökkent a rovarpopuláció – egyes német nyelvterületeken például 80%-kal kevesebben vannak –, hogy egyes madarak ráfanyalodtak a méhekre.

Ezek szerint nagyon pesszimista. Magyarországon is majd nekünk, embereknek kell beporoznunk a virágokat?

Az a szerencsénk, hogy rendkívül sok olyan természetes méhlegelőnk van, ami még érintetlen. Ahogy korábban is mondtam, nálunk sok olyan növényfajta van, ami Nyugat-Európában nem mézelő, de itt igen. Ennek köszönhetően a magyar méhészet összeomlásától nem tartok. Az viszont várható, hogy a méhészetek száma csökkenni fog, és a méhészek egy jelentős hányada átáll hobbiméhészetre. Nagyon jó lenne, ha ezt elismerné a kormány is, mert jelenleg ez egy nem létező jogi fogalom. Ha elismernék őket jogilag, könnyebb lenne a bürokrácia, és pénzügyi támogatásban is részesülhetnének. Nagyobb lenne az esélye annak, hogy a méhészeti ágazat fenn tudja tartani az ökoszisztémában betöltött szerepét.

Ön miért szeretett bele a méhészkedésbe?

Édesanyám is, édesapám is méhész volt, az első gyerekkori emlékem is ehhez kötődik. Amikor friss ökológus-biológus diplomás lettem, édesapám megkérdezte tőlem, mit szeretnék inkább, egy Trabantot vagy 30 méhcsaládot. Azt mondtam, az utóbbit, majd abból lesz Trabanhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg és minden más is. Tényleg így is lett.

Egy méhcsaládban mennyi méh szokott élni?

Legalább tízezer. De a nyári méhtömeg rajzás idején eléri az 50-60 ezer egyedszámot is. Mi, méhészek nem szoktuk ezt számolni, mert a méhcsalád egy egység. Egyetlen, különálló méhecske életképtelen, csakis családban képes létezni. Csináltak olyan kísérletet, hogy izotópot raktak a cukoroldatba, amit pár méhecske felszívott, és 48 óra múlva a méhcsalád összes méhecskéjében ki lehetett mutatni a jelenlétét. Nagyon erős szociális kapcsolat van a méhecskék között, mindenki megkapja azt, amit az egyik. Ezért nagyon veszélyesek a mérgek is.

Mit tehetünk mi, laikusok a méhekért?

Hadd mondjak erre egy pozitív példát. Hollandiában ugyanolyan borzasztó a növényvédelem, mint nálunk, és nagyon kevés, talán 20 ezer méhcsalád él. Hogy hol? Csakis a városokban, ahol a lakók mézelő növényeket ültetnek. Egyszer tanúja voltam, hogy egy anyuka összevásárolt egy csomó virágzó növényt egy boltban. Megkérdeztem, miért éppen ezeket veszi. Azt mondta, a méhecskék miatt, mert szereti őket. Úgyhogy ezt tudom ajánlani én is mindenkinek. Ültessenek virágot és szeressék a méhecskéket!

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest
Share on reddit
Reddit
Share on telegram
Telegram
Share on whatsapp
WhatsApp
Share on email
Email