A koronavírus megjelenése és terjedése miatt világszerte egyre markánsabb intézkedéseket hoznak. 

Egyre több nagyvállalat tesz óvintézkedéseket a dolgozók védelme érdekében, ha pedig a munkahelyen vagy annak környezetében a járvány felüti a fejét, a munkáltatónak foglalkoznia kell ezzel a kockázati tényezővel. Intézkedési terv szükséges, valamint az alkalmazottak számára érthető utasításokat kell adni. Sok helyen már leállították az üzleti utakat, több rendezvény lemondták a koronavírus miatt, sőt, intézménylátogatási tilalmat rendeltek el a magyarországi egyetemeken.

Az élet azonban nem állt meg, reggelente munkába igyekeznek az emberek, így számos kérdés merülhet fel a munkavállalókban kötelezettségeiket és jogaikat illetően.

– Speciális helyzet áll fent, fontos kiemelni, hogy a jogszabály sem rendez minden esetet. Lehetnek olyan helyzetek, ahol nem egyértelmű, mit kell csinálni.

A járványügyi helyzet a munkajog területén szellősen szabályozott, ezért általános szabályok töltik ki a tartalmát 
– fogalmazott a Napló kérésére dr. Balogh Áron Péter ügyvéd, munkajogász.

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi történik akkor, ha karanténba kerül valaki, milyen juttatásokra jogosult ez idő alatt.

– Karantén esetén táppénzre jogosult a munkavállaló, hiszen közegészségügyi okból keresőképtelennek minősül. Ebben az esetben irányadó a járványügyi jogszabály, valamint a Munka Törvénykönyve szerint is táppénz fizetése esedékes, azonban ez az időszak nem számolható el betegszabadságnak. Fontos megemlíteni, hogy egyébként a hatályos egészségügyi törvény szerint a „kötelező táppénz” miatt kiesett jövedelmet az esetleges egyéb költségekkel együtt az állam megtéríti. 

Járványügyi intézkedéseket egyébként az országos tisztifőorvos rendelhet el, helyi intézkedéseket a megyei, fővárosi kormányhivatalok és a járási, kerületi hivatalok is hozhatnak.

Keresőképtelen állományba az intézkedés alapján a háziorvos veszi a munkavállalót – tudatta dr. Balogh Áron Péter ügyvéd, munkajogász.

Hozzátette, ha a dolgozó munkaügyben tartózkodott külföldön, és járattörlés miatt nem tud hazamenni, az általános szabályok szerint – attól függetlenül, hogy járványügyi intézkedés miatt történt-e járattörlés –, munkabérre is jogosult, és többletköltségeinek megtérítését kérheti a munkáltatójától.

Egyre több munkahelynél korlátozzák a dolgozók külföldre, veszélyeztetett helyre történő utazását.

– Munkaidő alatt megtilthatja a munkaügyben történő külföldre utazást (kiküldetést), hiszen ha a fokozott fertőzésveszély fennáll a munkavégzés helyén, mégis kötelezi a munkavállalót, minden kárért a munkáltató lesz a felelős. A foglalkoztatás során keletkezett kárért, egészségsérelemért – így a megbetegedésért is – kártérítésre is kötelezhető a munkáltató. A Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló megtagadhatja az utasítást, ha életét, egészségét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti annak teljesítése – fogalmazott a munkajogász. Ez azonban nem jelenti azt, hogy „haza is mehetünk”, a munkavállaló az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni.

A magánutak kérdése újabb problémakört vet fel, tény, hogy a munkáltató kérhet információt a dolgozó utazásairól.

– Van egy általános kötelezettség, hogy a munkaidőn kívül sem lehet a munkaviszony célját veszélyeztetni, mindenki köteles gondoskodni arról, hogy munkára képes állapotban jelenjen meg a munkahelyén. Normál esetben nem mondhatja meg a munkáltató, hogy munkaidőn kívül mit csináljunk, viszont az is igaz, hogy a munkaviszony célját veszélyeztetni nem lehet. A munkaköri egészségügyi alkalmasság soron kívül is ellenőrizhető. Ha valaki egészségi állapota miatt nem tud dolgozni – adott esetben a járvány miatt megbetegedik –, az azért fontos, mivel betegség esetén csak táppénz jár. Ha a járvány miatt esetleg bezárják az üzemet, és a munkáltató – elháríthatatlan külső ok miatt – nem tud eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének, akkor nem köteles alapbért sem fizetni – mutatott rá a munkajogász. Következtetésképp, senkinek sem éri meg betegnek lenni!

Kártérítések
Balogh Áron azt is elmondta, a munkáltató köteles megtéríteni minden olyan kárt, ami a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezik. Ha nem elég elővigyázatos a munkáltató, ez alól csak akkor mentesülhet, ha ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozza, amivel nem kellett számolni, vagy a kár kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása miatt következik be.

– Márpedig mivel világméretű a járvány, amiről minden hírportál beszámolt már, ezért nem hivatkozhat arra a munkáltató, hogy nem tudott róla. Akár halál, akár maradandó egészségkárosodás, vagy bármi kár következik be, köteles lesz megtéríteni a keletkezett kárt. Sőt, a munkajogban van hozzátartozói kár is, a hozzátartozók érvényesíthetnek kárigényt a dolgozó halála esetén is – hangsúlyozta.

Home office
A munkáltató mondhatja azt is, hogy ha a munka jellege vagy a munkaszerződés lehetővé teszi, hogy a dolgozók meghatározott ideig otthonról végezzék a munkájukat. A home office normál munkavégzésnek minősül, tehát ez alatt a munkaidőre, a munkabér megfizetésére és munkaviszonyra vonatkozó szabályok betartására is köteles a munkáltató. Sőt, mivel a munkáltató rendelkezik a munkavállaló szabadságával, ezért kiadhatja azt is, azonban ezt legalább 15 nappal előtte közölni kell.

Eredeti cikk itt olvasható.