A vonatkozó jogszabály értelmében idén év végéig van arra lehetőség, hogy a kúttulajdonosok bírság kiszabása nélkül megszerezhessék a szükséges fennmaradási engedélyt. 

A hazai fúrt kutak helyzetére 2018 nyarán terelődött újra figyelem, amikor júliusban a parlament megszavazta a vízgazdálkodási törvény módosítását az engedélyeztetési eljárásokról. Ezt a módosítást azonban a köztársasági elnök nem írta alá. Indoklásában közölte, az visszalépést jelentene a vízbázis védelmében, és így az alaptörvényben garantált, az egészséges környezethez való jogot is sértené.

Mik az előzmények?
A fenti módosító javaslatot még 2017 áprilisában nyújtotta be a Háznak a belügyminiszter. Legfontosabb eleme az volt, hogy megkönnyítse az illegálisan fúrt kutak helyzetének rendezését, mégpedig oly módon, hogy a létesítmények megkapják utólagosan a fennmaradási engedélyt, bírság kiszabása nélkül.

Vagyis a vízügyi ágazat célja a kutak engedélyezett státuszba sorolásával az, hogy a vízi létesítmények regisztrálva legyenek és adatbázisba kerüljenek. Erre a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és a felszín alatti vizek minőségének megóvása miatt van szükség. A kutak létesítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Minden olyan ásott, fúrt, vagy vert kutat engedélyeztetni kell, amelyre – a létesítés időpontjától függetlenül – jelenleg nincs érvényes üzemeltetési és fennmaradási engedély.

Jegyzői hatáskörbe tartozik az a kút, amely nem érint karszt- vagy rétegvizet, a kivett éves vízmennyiség nem haladja meg az ötszáz köbmétert, a kút épülettel (vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal) rendelkező ingatlanon van és háztartási igényeket szolgál, a kérelmező pedig magánszemély. Tipikusan ilyenek a kerti öntözésre használt kutak, illetve a házi ivóvízigény kielégítésére szolgáló kutak is, de az utóbbiaknál ellenőriztetni kell a víz minőségét is.

A jegyző által engedélyezett kutak helyét az egységes országos vetületi rendszerben (EOV), vagy pedig a földrajzi szélesség és hosszúság megadásával kell megjelölni, amit a Google térképalkalmazásában könnyen meg lehet találni. A jegyzői hatáskörbe tartozó fúrt kutak műszaki paramétereinek (például az iránycső, a csövezet, a szűrőzött szakasz, stb. adatainak) megadásához kútfúró szakember közreműködése szükséges. A kérelemhez a kútról készült fényképet is mellékelni kell, amit lehet kinyomtatva csatolni, vagy elektronikusan, e-mailben is küldeni.

A közigazgatási hatósági eljárásért az illetékekről szóló törvényben megállapított vízügyi hatósági eljárási illetéket kell fizetni, amely jelenleg 5000 forint.

Az engedélyt – amennyiben a döntés meghozatalához minden szükséges információ rendelkezésre áll – a kérelem beadását követően 8 munkanapon belül adják ki, kivéve, ha hiánypótlás vagy helyszíni szemle szükséges, mert akkor hatvan napos átfutási idővel kell számolni.

A vízgazdálkodásról szóló törvény alapján a vízhasználóknak a vízjogi engedélyért évi 500 köbméter használat alatt sem járulékot, sem adót nem kell fizetniük. A háztartási igényt kielégítő kutakból kivett vízmennyiséget nem kell mérni, így azokra nem kell vízórát szerelni.

A nem jegyzői hatáskörbe tartozó kutak esetében (amennyiben a fent felsorolt feltételek közül bármelyik nem teljesül) a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a fennmaradási engedélyezési eljárás.

Amennyiben a tulajdonos az engedély nélkül vagy illegálisan létesített kutat 2020. december 31. után kívánja engedélyeztetni, bírságra számíthat.

Egyelőre azonban még mindig érdemes lehet várni az engedélyeztetéssel nyár végéig – ősz elejéig, amíg megszülethet egy ígért jogszabályváltozás, amellyel a kerti kutak engedélyeztetési eljárása egyszerűbb és olcsóbb lehet.