A KOR-SZAK-OK címet viselő életműalbumnak, összegző monográfiának nevezhető, tartalmában rendkívül gazdag, s a szó szoros értelmében véve is súlyos kötettel, amelyet az Érdi Galériában mutattak be és méltattak neves szakemberek, mint Pataki Gábor művészettörténész, az Új Művészet című folyóirat főszerkesztője és Feledy Balázs művészeti író. Az eseményen részt vett T. Mészáros András is, aki még polgármesterként biztosította az album megjelenésének forrásait.
Ezért az ajándékért nem volt elég ezt a tisztes kort megérnie az ünnepeltnek, alaposan meg is kellett érte dolgoznia létrehozva azt a gazdag életművet, amiből a kötet szerzője és szerkesztői meríthettek és fölmutathatták Eőry Emil életének és művészetének esszenciáját. Mert „nagy összegző számvetés ez a könyv – ahogy Novotny Tihamér, a mű szerzője írja fölvezetésként –, amely a Táj templommal című akvarelltől és az Ádám és Éva faszobrától a Létem keresztje festményig és a Megtörten jelölésű bronzplasztikákig, vagyis 1965-től 2019-ig nyújt válogatást az alkotó életművéből”.
Pataki Gábor művészettörténész Eőry Emil önéletrajzi visszaemlékezéseiből – amelyek hatásosan árnyalják, sok esetben megvilágítják a szakmai értékelést – kiindulva beszélt az életműről és a kötetről. Úgy vélte, a késői pályára kerülés, a művészeti élet centrumához látszólag közeli, de mégis valamelyest elszigetelt létezés nem kedveztek a gyors sikernek. De a monográfiából az is kiderül, hogy a művész különlegessége nem az előbbiekben, hanem sokkal inkább művészetről és az alkotói folyamatról kialakított felfogásában rejlik. Az autodidakta művészek többségével szemben – fejtette ki Pataki Gábor –, akik egy példakép vagy művészeti irányzat bűvöletében viszonylag hamar kialakítják stílusukat, Eőry Emilt a hosszas útkeresés jellemezte, mivel nem lehetett egyetlen akadémiai mestere, keresett magának több tucatnyit a modern művészet történetében, s nagy fokú nyitottsággal és empátiával válogatott belőlük, s amelyik megérintette vagy tovább gondolásra sarkallta, azt beépítette korszakaiba, ciklusaiba.
Formai és tartalmi gazdagság, alkotói kíváncsiság hozta hát létre ezt az üdítően tarka életművet, ám ennek fejében a művésznek le kellett mondania arról az egyszerű hangról, amit elvár a közönség és a szakma is, pedig az ilyen nehezen definiálható életművet nem szeretik a kritikusok, mert többet kell nyűglődniük a nem egykönnyen besorolható alkotások értelmezésével – mondta a szakember, s mindjárt hozzátette, hogy Eőry Emilnek szerencséje volt Novotny Tihamérral, aki kellően empatikusan értelmező ahhoz, hogy ne idegenkedjen az ilyen kihívásoktól. Precízen bontotta tematikus elemekre az életművet, a pontos nyelvezet kellő teret hagy néha az érzelmi megközelítésnek, fölvillantva az életmű sokfélesége mögött megbúvó sajátosságokat, mint például a szürke szín következetes használata, a tömörítésre való hajlam és készség, az ikonikus és emblematikus jegyek használatára – összegezte véleményét a művészettörténész.
Feledy Balázs elöljáróban a Kossut-díjas Kő Pálnak, a kortárs magyar figurális szobrászat ikonjának betegágyból küldött üdvözletét és gratulációját tolmácsolta, kifejezve Eőry Emil munkásságának elismerését. A bemutatandó 250 oldalas, közel 500 reprodukciót tartalmazó, tartalmában, szakmaiságában elismerésre méltó, külső megjelenésében impozáns – ez Kéri Péter és Konczos Krisztina tervezői, tipográfiai munkájának szól, akik szintén részt vettek a bemutatón – könyvet alkalmasnak találta arra, hogy a magyar képzőművészeti könyvkiadás kiemelkedő teljesítményének tartsa, s ennek kapcsán szót ejtsen e terület mostoha sorsáról. Ebből következően ide kívánkozott megemlíteni Érd városának szerepét a kiadásban, s elismerni, hogy az önkormányzat manapság szokatlanul ritka bőkezű mecénásnak bizonyult a teljes költség vállalásával. Ezért is hívta meg a bemutatóra Kéri Mihály, az est házigazdája T. Mészáros Andrást, aki még polgármesterként biztosította a forrásokat, valamint Fekete Zoltánt, az Érd Médiacentrum korábbi főszerkesztőjét, aki felelős kiadóként irányította a készülő album munkálatait.
Feledy Balázs elismeréssel szólt Novotny Tihamér munkájáról kiemelve az olykor szépirodalmi jegyeket mutató stílust, értékítéletének következetességét, elemzőkészségét, az írás tárgyának széles kontextusba helyezését, a hivatkozások gazdag tárházát. Mindezek által a könyv nem csak művészettörténeti kiadvány, hanem lélektörténet is egyben, amely bemutatja az alkotó személyiségének a fejlődését is gazdag életművén keresztül – összegezte véleményét Feledy Balázs.
M. Nagy
