A fejtetvekkel kapcsolatban él egy tévhit a legtöbbünkben, hogy tudniillik csak ápolatlan hajban érzik jól magukat. Ez azonban nem így van, teljesen tiszta, szépen gondozott és ápolt hajkoronával rendelkező fejbőrön éppúgy megveti a lábát, és el tud szaporodni ez a kis vérszívó, különösen gyermekközösségekben. Télen potenciális fertőző forrás lehetnek az egymás hegyére dobált sapkák, de a nyári táborozások alkalmával is megkeseríthetik az ember életét.

– A jelenlegi szabályozás szerint nem lehet kitiltani gyermeket közösségből, és nem lehet igazolni a távollétét – mondta el kérdésünkre Bognár Krisztina védőnő, aki azt tanácsolja, hogy a drogériákban és a gyógyszertárakban megtalálható szerekkel kezeljük a már serkékkel vagy kifejlett tetvekkel borított fejbőrt. 

– Vannak olyan szerek, amelyek tartalmaznak sűrű, fémfésűt is a dobozukban, ezekkel kell végigfésülni a hajat, ami elég macerás főleg hosszú, göndör hajú gyermekeknél. 1 cm-nél rövidebb hajban már nem igazán marad meg a fejtetű – tette hozzá a szakember, de persze ha ragaszkodik a hajkoronához a gyermek, akkor nem kell csak ezért búcsút venni tőle. Illetve, ha felül, a fejtetőn van egy kis bóbitája a fiúknak, abban is nagyon jól érezheti magát ez a kis vérszívó, tette hozzá Krisztina.

A legjobb Krisztina szerint, ha természetes fényél vizsgáljuk át a gyermek haját és a fejbőrt, különösképpen a fülek mögött és a halántékon. A serkék kicsi, 0,5 mm-nyi, fénylő és átlátszó vagy sárgásfehér kis peték, amelyek rendkívül ügyesen tapadnak a hajszálak tövéhez egy cementszerű rétegnek köszönhetően. Ez alapján is lehet a legkönnyebben megkülönböztetni a korpától, mert míg a korpát könnyedén lesöpörjük a kezünkkel a hajszálakról, addig ezeket egyesével kell kifésülni, eltávolítani a hajról.

A serkékből a lárvák 5-8 nap alatt kikelnek és 2-3 hét alatt ivaréretté is válnak. Az első hónap végére egyetlen nőstény ivadékainak száma mintegy 150, a második hónap végén viszont akár több ezer is lehet, ezért minél fontosabb, hogy korán elkezdjük a megfelelő kezelést ellenük. Ezzel együtt fertőtleníteni kell mindent, ami érintkezhet a fertőzött hajas fejbőrrel, legyen az fésű vagy hajkefe, sapka, akármilyen ruha- vagy ágynemű, törülköző, fejtámla huzata, sőt, akár játékok, amit gyermekünk állandóan ölelget, vagy amivel együtt alszik. Ha ezek nem moshatóak 60 fokon, akkor mehetnek egy zacskóban a hűtőbe (vagy ilyen hidegben egyszerűen csak a teraszra) kell tenni őket, és nem árt kiporszívózni a lakást, illetve a matracot sem. 

– A legegyszerűbb tehát a megelőzés lehet, erre is vannak már különféle szerek, amik távol tudják tartani a hajtól ezeket a vérszívókat – hívta fel a figyelmet rá Krisztina. – A megelőzésre szánt pár ezer forint még mindig olcsóbb, mintha egy négy-öt fős családba bekerül egyszer a tetű, és mindenkit kezelni kell. Ez akár több tízezer forintos tétel is lehet.

– A tanévben háromszor: szeptemberben, januárban és áprilisban kell az előírás szerint elvégezni a fejtetű szűrést az iskolákban. Ha ilyenkor kiszűrünk valakit, akkor nagyon diszkréten kezeljük, levelet küldünk a szülőnek, hogy mit tapasztaltunk és mit kell tenni. Vannak szülők, akik ha ezt észreveszik, megkezdik a kezelést, és közben szólnak a tanítónéninek, akik pedig vigyáznak rá, hogy ne terjedjen tovább, felhívják a többiek figyelmét, persze név nélkül, hogy felbukkant a tetű az osztályban. Van olyan osztályközösség, ahol ez tök nyíltan mehet, hálásak a szülők, hogy szóltak egymásnak, a gyerekek sem csúfolódnak emiatt. Ez – mondjuk úgy, hogy – az iskolai élettel járó kellemetlenség. Ne legyen senkinek ettől hátrányos megkülönböztetése, mert nem feltétlenül ő a hibás, hanem egyszerűen csak így alakult, hogy éppen most az ő fejében ütötte fel a serke vagy a tetű. 

A Bognár Krisztinával készült interjút itt tudja meghallgatni: