Bemutatták a már jó ideje évente megjelenő Poly–Art Antológia című kötetet és átadták az alapítvány irodalmi díjait is. Az est vendége volt a gánti Fecskepalota igazgatója, Orbán Péter.

A Poly-Art decemberi pódiumestje negyed század óta hagyományos forgatókönyvet követ. A házigazda Somfai István, a kuratórium elnöke rendre bemutat egy, az alapítvány köréhez tartozó képzőművészt s egyvalakit, aki az irodalomban jeleskedik. Idén Wenszky Ágnes hozta el festményeit, akiről kiderült, hogy az alkotás folyamatába már gyerekként belekóstolt, mint elmondta: „megéreztem az alkotás semmihez nem hasonlítható, minden mást kizáró varázsát”. Ennek ellenére először varrónő lett, s a képzés során szerzett rajztudás – amit aztán alkotótáborok sorában fejlesztett és fejleszt ma is – később előnyére vált, aminek eredménye rézkarcain látszik igazán, aztán dolgozott könyvkiadói szerkesztőként, mígnem a sors úgy hozta, hogy környezetvédelmi szakmérnök lett; így vált hát a viszonya „törvényessé” az erdővel, a réttel, a fákkal, a virágokkal – a természettel tehát, amit legszívesebben megörökít képein, bár a rögtönzött kis bemutatón láttunk tőle csendéletet, portrét és mozgalmas akvarellt is.

A Poly–Art közösségébe Czabai Balázs révén került, akihez negyvenesztendős barátság fűzi, érthető hát, hogy bekapcsolódott a néhány éve az érdi őstölgyesben a tulajdonos vendégeiként alkotó közösség munkájába. Habos László az Irodalomkedvelők Körének nem csak egy szerkesztője, a kiadványok sajtó alá rendezője, de egyik legtermékenyebb szerzője is, hiszen ezúttal nyolcadik kötetének megjelenése okán volt a pódiumest szereplője, s megtudtuk tőle, hogy az első két könyv kivételével versgyűjteményekről van szó, amelyekben a megjelenését megelőző időszak termését adja közre az életművét meghatározó tematika szerint: úgynevezett istenes
verseket, valamint a természetről és a családról szóló költeményeket olvashatunk.

Az utóbbi három válogatást már a Poly–Art valamely alkotójának művei illusztrálják, ezúttal Nagyszalóki András képei kerültek a borítóra és a belső oldalakra, a művekről természetesen vers is született, amelynek ugyancsak helye van a Sóhajok című kötetben. Akár válogathatunk is az indokok közül, hogy miért hívták vendégnek a pódiumestre Orbán Pétert. A pályáját Érden kezdő, családjával ma is itt élő gyógypedagógusra sokan emlékeznek még a fejlesztő napközi munkatársaként, de ismerjük őt a gánti Fecskepalota megálmodójaként, létrehozójaként és mai napig vezetőjeként, aki ebben a minőségében rendszeresen vendégül látja az érdi alkotóközösség tagjait Gánton.

De a legaktuálisabb apropó, hogy Orbán Péter a minap vehette át – feleségével, Lévai Zsuzsa orvossal közösen – a talán nem sokak által ismert, de szakmai körökben rangos elismerést, a Kopp-Skrabski-díjat, amelynek alapítói a Három királyfi, három királylány nevű mozgalommal szívvel-lélekkel tesznek azért, hogy megszülessenek a kívánt és tervezett gyerekek. Azt szeretnék elérni, hogy a gyermekvállalás ne terhet és gondot jelentsen, hanem áldás és boldogság legyen. Nem véletlen hát, hogy elismerésre méltónak találták az öt gyereket nevelő Orbán házaspárt, amely megszervezte a Fecskepalota üdülőt a Vértesben, ahol 26 év alatt 35 000 fogyatékos, egészségkárosodott ember közösségi rekreációjára nyílt lehetőség.

A Poly–Art irodalmi elismerésére méltónak tartott szerzőket idén 25 alkotás alapján választották ki. Vers kategóriában első díjat kapott Kósa Márta, második lett Habos László, harmadik pedig Kreischer Kornélia. A próza kategóriában a sorrend: Kovács F. István, Nagy-Rakita Melinda és Magyarádi Ágnes. Természetesen az ő műveik is olvashatók a Poly–Art Antológia idei kötetében, amelyben öszszesen 45 szerző írása kapott helyet, és amelyben 14 képzőművész munkája szerepel illusztrációként.