1992 óta október 10. a lelki egészség világnapja, aminek ugyanúgy célja a figyelemfelkeltés, a lelki egészség középpontba állítása, mint a pszichiátriai problémákhoz és az azokkal élőkhöz kapcsolódó előítéletek elleni harc. A szakemberek szerint a lelki egészség nem a (lelki) betegség hiányáról szól, nem attól leszünk egészségesek, ha nincs semmilyen diagnosztizálható lelki zavarunk.
– Ez egy állapot, amelyben az ember képes kihasználni, kiteljesíteni a lehetőségeit, képes a mindennapjaiban megküzdeni a stresszhelyzetekkel, képes egy értelmes célért dolgozni, produktív lenni. És ami a boldogságkutatásokban az egyik legfontosabb összetevő: képes kapcsolódni, és képes egy közösség érdekében hatékonyan együttműködni – hangsúlyozza Mirk Zsófia.
– A lelkünknek is van immunrendszere, ha ennek az összetevő faktorai jól működnek, akkor meg tudjuk őrizni a lelki egészségünket. Ilyen faktor többek között az érzelmi intelligencia, az önbizalom, az, hogy mennyire vagyunk rugalmasak (reziliensek) stresszhelyzetekben, illetve az optimizmus – teszi hozzá a pszichológus.
Ezek a faktorok képességek, ami azt jelenti, hogy fejleszthetőek. Ehhez viszont fontos, hogy olyan dolgokat csináljunk a munkánkban, a mindennapjainkban, amiben értelmet találunk, amiben tudunk kapcsolódni másokhoz, és amiben saját magunkat is tudjuk értékelni, tanácsolja a szakember.
Az elmúlt időszakban pedig a pozitív pszichológia képviselői (prof. dr. Bagdy Emőke, prof. dr. Oláh Attila) éppen a fenti faktorok fejleszthetőségét kihasználva boldogságórákat csempésznek a közoktatásba (Érden a Bolyaiban tartanak ilyet, ahogy arról korábban írtunk), aminek segítségével már egész kicsi korban tudatosítják a gyerekekben azokat a képességeket, amelyek a lelki egészségükhöz nélkülözhetetlenek.
Mirk Zsófiával beszélgettünk még arról is, online világunknak milyen hatása lehet lelki egészségünkre, a lelki egészségünknek a testire, és hogy mennyire vagyunk empatikusak lelki betegséggel küzdő embertársainkkal. Az interjút teljes hosszában itt tudják meghallgatni:
