2012-ben az ENSZ közgyűlése határozatban rögzítette, hogy „az emberi lét alapvető célja a boldogság keresése”, és felszólította a tagországok kormányait, hogy igyekezzenek olyan intézkedéseket hozni, amellyel növekszik lakosainak boldogságindexe. Közben az Egészségügyi Világszervezet egyik friss felmérése szerint 2020-ra a depresszió lesz a legnagyobb népegészségügyi probléma.
-Nagyon fontos, hogy már gyermekkorban megtanítsuk a pozitív életszemléletet, hiszen a gyerekeknek is rengeteg problémával kell megküzdeniük nap, mint nap, még ha ezek kisebbeknek is tűnnek a mieinknél – magyarázza a három napos képzést vezető Dezső Anita, a Jobb Veled a Világ Alapítvány boldogságóra trénere. – A boldogságórák nem problémamentes életmodellt állítanak a fiatalok elé, hanem egyik céljuk éppen az, hogy megmutassák a diákoknak: igen, problémák léteznek, de meg lehet őket oldani – teszi hozzá a tréner.
A pozitív pszichológiára épülő, és az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának munkatársai által kidolgozott módszertan már egészen óvodáskortól az érettségiig nyújt kapaszkodót a pedagógusoknak, hogyan lehet a gyerekekben tudatosítani azokat a technikákat, amivel derűsek és boldogok, kiegyensúlyozottak lesznek, vagy épp megértőbbek és figyelmesebbek társaikkal és szüleikkel. Az órához megjelentek könyvek, munkafüzetek, kártyák, színezők, és még egy tucatnyi segédlet, amelyekkel a gyerekek életkorának megfelelően dolgoznak fel olyan témákat, mint például a hála, a boldogító jó cselekedetek vagy a megküzdési stratégiák.
-Ez az 5. tanév, amikor hivatalosan zajlik a program, és 100.000 gyerek, 6000 pedagógus csatlakozott a programhoz az elmúlt öt év alatt – mondja Dezső Anita. – Már három éve méri a képzés eredményeit az ELTE Pozitív Pszichológia Tanszéke, és ezek magukért beszélnek. A boldogságórákon résztvevő gyermekek önbizalma nőtt, társas kapcsolataik bensőségesebbé, jobbá váltak, és fejlődött problémamegoldó képességük is. Az egyik kisfiú úgy fogalmazta meg a tapasztalatait, hogy mióta boldogságóra van náluk, azóta beköltözött a szeretet a tanterembe. A gyerekek nagyon érzik ennek a pozitív erejét, és ők maguk kérik, hogy legyen megint boldogságóra. Ez pedig biztosan hatással van a szüleikre is, hiszen most már egyre több felnőtt keres fel bennünket azzal, hogy nekik mikor tartunk ilyen programot – teszi hozzá a tréner.
Paraszthy Ildikó, a Bolyai tanítója, aki elsőként végezte el a képzést még korábban, már két éve tart boldogságórákat az osztályának Tapasztalata szerint a diákok imádják ezeket az órákat, mert bár kötetlenebbek, de a mindennapi életük során felbukkanó kérdésekre vagy épp nehézségekre kaphatnak itt válaszokat, illetve stratégiákat. A program csökkenti a tanulók szorongását, miközben erősíti önbizalmukat, így nemcsak kiegyensúlyozottabbá válnak, de az iskolában is jobban teljesítenek.
A tanító ott jártunkkor büszkén újságolta, hogy mivel helyben van a továbbképzés, ezért rengeteg kolléga: 16 pedagógus vesz azon részt. A tanároknak pedig nagyon jó visszajelzései vannak a programról, úgy érzik, igazán hasznos időtöltésnek bizonyul ez a három napos továbbképzés, ami alatt rengeteg új, a tanórákon is hasznosítható technikát és módszert sajátíthatnak el.
-A boldogságot nem csak különálló órán lehet tanítani, a boldogságórák elemei bármilyen szakórára bevihetőek és felhasználhatóak, etikaórán adja magát a téma, de vannak például boldog matematika órák is. Csak a tanár kreativitása szabhat határokat annak, hogy az ő osztályában ezt hogyan tudja alkalmazni – teszi hozzá a pedagógus.
A Jobb veled a Világ Alapítvány boldogságóra trénerei januárban 15 intézményben tartottak továbbképzéseket, ezek egyike volt az Érdi Bolyai János Általános Iskola. A képzésen részt vevő pedagógusok a tanfolyam végén oklevelet kapnak, és a második félévben valószínűleg még több osztályban és még több óra keretébe kerülnek majd be az itt elsajátított módszerek.
