– A történelem érettségi tételei közé be lehet emelni helytörténeti vonatkozású témát. A kiállítás, bár kitekint az akkori település keretrendszerén, országos, sőt nemzetközi összefüggésekre is rávilágít, de elsősorban az Érdről elhurcolt közel 3000 emberre koncentrál, az ő sorsukat követi nyomon – emelte ki a tárlat kapcsán Lendvai Timár Editet, a Magyar Földrajzi Múzeum munkatársa.

A kiállítást történelmi ismeretek alapján, források feltárásával, illetve elmesélések alapján állították össze. A múzeum munkatársai ugyanis megkerestek számos olyan férfit, aki szerencsésen hazatért és az ő emlékeikből készítettek egy kötetet is.

– Ennek helye van a történelmi ismeretek között, hiszen érdiek vagyunk, a mi történetünk, a mi felmenőinkkel történt. Nem most, hanem 70 évvel ezelőtt, de még az sincs kizárva, hogy vannak, akik itt a múzeum kiállításán találkoznak a saját családjuk nevével. Tudnunk kell róla, beszélnünk kell róla és az érettségizők már rendelkeznek annyi történelmi ismerettel, hogy azt remekül kiegészíti ez a helytörténeti vonatkozás – mondta el Lendvai Timár Edit.

A múzeum munkatársai a történelem tanárok bevonásával kezdték a felkészítést, ugyanis megkapták azokat a szakirodalmakat, amelyekből ők már a tanórákon előkészíthették a leendő érettségizőket arra, hogy mi vár rájuk a kiállításon. 

– Úgy gondoltuk, hogy sokkal jobb, ha nem egy egyszerű, frontális tárlatvezetésben részesülnek a diákok, hanem 15 fős csoportokban tudunk jól együtt dolgozni. Őket fogadtuk a múzeumban, elmondtuk nekik a vonatkozó ismereteket, amiket majd az érettségin is tényanyagként el kell mondaniuk. Azt követően pedig elindultunk egy olyan virtuális utazáson, hogy szinte részeseivé váltunk ennek a vonatútnak. Az Érdről összegyűjtött embereket Bajáig terelték, ott bevagonírozták és úgy szállították őket Temesvárra, majd a gulag különböző táboraiba. A gyerekekkel követtük az ő sorsukat – tette hozzá a múzeum munkatársa.

A tanulók felkészítéséről az Érd FM 101.3 riportere készített interjút, ezt alább hallgathatják meg.