Baka Györgyi, ha viszonylag későn is lépett a közönség elé költőként, egész életét a versek világában élte könyvtárosként, népművelőként, versmondóként, mígnem eljutott a gondolatig, hogy ennél több köze is lehet a költészethez, s míg megfogalmazódott benne: „Mondd ki a szót, mely kering ereidben, / mardos, feszít, köpd ki vagy töltsd meg vele minden sejted…”. És kimondja, újra és újra mindazt, ami foglalkoztatja, amit a fejében és a szívében kavarog: „befelé irányuló, belső világomat megmutató líra ez, erősen szakrális jegyekkel” – vallja magáról. Erről a költészetről Csontos János irodalomkritikus így írt: „Ebben a poézisben megfér az asszonyiság megéneklése, elveszett misztikum kutatása, az elszánt, reménytelennek, látszó apakeresés, a férfi–nő kapcsolat buktatói…”. Mindezekből kaptunk ízelítőt a költői esten a már ismert és sokszor jól vizsgázott koreográfia szerint.

Az alkotót Somfai István, a Poly–Art Alapítvány kuratóriumának elnöke faggatta pályájáról, a verseket pedig az IRKA tagjai – és természetesen meglepetésvendégek és a költő maga – olvasták föl, név szerint: Barabásné Tarnóczi Irén, Habos László, Hangyássy János, Daróci Lajosné, Nagy-Rakita Melinda, Somfai István és Szabó Valéria. És elhangzottak megzenésített költemények Kasó Tibortól és Szigeti Esztertől is. Verset olvasott az általa szponzorként támogatott Közeledő érintés (2017) című kötetből dr. Aradszki András országgyűlési képviselő is.

S ha már az első és az eddigi utolsó kötetet megneveztük, tegyük ezt a kettő közt lévő négy másikkal is – hiszen az est a költő eddigi teljes munkásságról volt hivatott átfogó képet adni – Belső zarándok (2010), A csend jelei (2013), Gyermekkorom madárszíve (2014), Megnyíló idő (2016). Mindez lényegében egy évtized termése, mintha egyszerre szakadna ki az évtizedek alatt érlelt, felgyülemlett mondandó a költőből a késleltetett költői pályakezdés után, hiszen Baka Györgyi maga is úgy élte meg, hogy nem volt könnyű verseivel előállni, még akkor sem, ha úgy érezte, eljött az idő, készen áll rá, hogy közzétegye gondolatait, érzéseit – mert mi lesz, ha tévedett, hiszen az igazi visszaigazolás az olvasók és a szakemberek dolga, amit aztán fokozatosan meg is kapott, ahogy haladt előre, s eljött a pillanat, hogy kiegyensúlyozottnak érzi pályáját, s ebben a tudatban dolgozik a még az idén megjelenő kötetén. Az új versekről annyit árul el, hogy több lesz köztük a filozofikus gondolatoktól ihletett darab, sok gondolkodóra, költőre reflektál majd ezekben, Rilkére vagy például Dienes Valériára mint metafizikus gondolkodóra, a kötet címe pedig Hamvas Bélát idézi: Határátlépés felfelé.