Ki ne rágcsált volna gyerekkorában akácvirágot, sokan kóstoltak már bundázott bodzavirágot, nem beszélve a levendulaszörpről, de az árvacsalán, az árvácska vagy épp pitypang, a tyúkhúr, a sásliliom, a rózsaszirom, a lórhere, a sarkantyúka fogyasztása már nem egyáltalán nem olyan magától értetődő. Hogy milyen finomságok készülhetnek a különféle – és a legtöbb kiskertben megtalálható – virágokból, arról Halmos Monika gasztroblogger tartott vetített képes előadást az Életfa Csoport Egyesület szervezésében. Az előadás apropóját az adta, hogy a tartósan beteg, illetve SNI-s gyermekeket nevelő szülők nagyon érdeklődnek a természetes gyógymódok, gyógynövények iránt.

–  Több mint huszonöt éve foglalkozom ehető virágokkal és vadnövényekkel, ezt próbálom megismertetni az emberekkel. Rengeteg olyan növény van a környezetünkben, amit haszontalannak ítélünk és kigyomlálunk, vagy épp neveljük és gyönyörködünk benne, de azt nem tudjuk, hogy ezek egy része ehető is. Fontos, hogy a gyerekek is megtanulják tisztelni a természetet, tisztában legyenek azzal, mely növények ehetőek, melyek mérgezőek. Ez nagyon fontos tanulási folyamat – mondta lapunknak Monika, aki négy gyermeke és unokája mellett és rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat, szerepel televíziós műsorokban, szerkeszti magazinok gasztronómiai rovatát, és publikál számos felületen.

Monika nemcsak az ehető virágokkal, hanem a belőlük készíthető ételkülönlegességekkel is megismertette a közönséget. Hangsúlyozta azt is: akit érdekel ez a téma, annak mindenképp érdemes hiteles forrásból tájékozódnia arról, melyek a mérgező, vagy éppen rendkívül kellemetlen ízű virágok. A szakember megjegyezte azt is: a virágok fogyasztását érdemes a különféle szörpökön keresztül bevezetni.

Fontos az is, hogy étkezési célra ne szedjünk virágot az út széléről, a kertészetben vásárolt palántát pedig legalább hat hétig neveljük otthon vegyszerek nélkül, természetes körülmények között.

A virágból készült ételeket bemutató előadás után volt mód a kóstolásra is, és nemcsak a virágokat, gyomnövényeket tartalmazó tálból, hanem a helyszínen, gyerekek segítségével kevert csalános krémekből, illetve Monika nyáron eltett rózsa- és pitypangzseléiből is. Mindezekhez házi kenyér dukált, ami nagyon jól illett a friss, tavaszias, zöld ízekhez. Aki kipróbálta, kedvet kaphatott ahhoz, hogy otthon egy-egy szelet süteményt levendulával, vagy épp árvácskával díszítsen, és talán a kertben megjelenő pitypangra sem néz olyan dühösen.