Az egyik ügyben tavaly április 14. napján a délutáni órákban a nyílt utcán az elkövető megtámadta a 70 éves sértettet oly módon, hogy egyik kezével a hajánál fogva a sértett fejét hátrahúzta, és a sértettet a villanyoszlopnak szorította. Az elkövető a földre térdelő sértett kabátjának belső zsebébe nyúlt, és kivette onnan a sértett autós táskáját. Az elkövetőt a sértett kiabálására felfigyelő járókelők megzavarták, az elkövető a helyszínről megpróbált elmenekülni, de a járókelők a helyszínen visszatartották. A másik ügyben tavaly április 24. napján az elkövető az egyik általános iskola környékén a 14 éves sértettől a telefonhoz tartozó hangszóróját akarta megszerezni, és először megpróbálta elkérni a sértettől a hangszórót, azonban a sértett ettől elzárkózott. Ezután az elkövető egyre emeltebb hangon, és erőteljesebben követelte a hangszóró átadását, majd közölte a sértettel, hogy „Utoljára szólók, elszámolok tízig, és ha nem adod oda, agyonütlek!”. A vádlott a kezét ökölbe szorítva elkezdett visszafelé számolni, amitől a sértett annyira megrémült, hogy a hangszórót átadta. Az ezutáni pár napban az elkövető a sértettől több alkalommal a hangszóró töltőjét is követelte oly módon, hogy azzal fenyegette meg a sértettet, hogy „a betonba veri a fejét, megveri, ha nem hozza el a töltőt”. A sértett végül az egyik tanárától kért segítséget, aki értesítette a rendőrséget, és a vádlottat a lakóhelyén elfogták.

A bírósági eljárást mindkét vádlott letartóztatásban várta. A vádlottak a bírósági tárgyaláson mindkét esetben elismerték a cselekmény elkövetését a vádirattal egyezően, lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról, és a cselekmény elkövetését megbánták. Az új büntetőeljárási törvény alapján a bíróság mindkét vádlott beismerő vallomását elfogadta, és bűnösnek mondta ki az első vádlottat a rablás minősített, míg a második vádlottat a rablás alapesetében. Az első esetben a bíróság a vádlottat 6 év 5 hónap fegyházbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra, míg a második esetben 2 év 10 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítéletek nem emelkedtek jogerőre, a fellebbezések folytán másodfokú eljárásra kerül sor. Az első esetben a bíróság fenntartotta a vádlott letartóztatását, míg a második esetben erre vonatkozó ügyészi indítvány hiányában a bíróság a vádlott letartóztatását megszüntette.

Az Érdi Járásbíróság elnöke, dr. Liziczay Sándor elmondta, hogy a rablás a legsúlyosabb vagyon elleni bűncselekmény. A büntető törvénykönyv értelmében a rablást az követi el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. A rablás alapesetének büntetési tétele 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés. A rablás súlyosabban minősül többek között abban az esetben, ha fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan vagy idős személy sérelmére követik el. Ebben az esetben a büntetési tétel 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

A bíróság elnöke beszámolt arról, hogy az Érdi Járásbíróság felállításával az Érdi Járás településein elkövetett ilyen jellegű kiemelt tárgyi súlyú bűncselekmények esetén a vádemelést követően a bíróság soron kívül jár el annak érdekében, hogy a bíróság által kiszabott büntetésnek minél nagyobb visszatartó ereje legyen, amivel meg lehet akadályozni az ilyen és hasonló jellegű, újabb bűncselekmények elkövetését. Az áldozatvédelem fontosságát kiemelve utalt arra is a bíróság elnöke, hogy a gyors eljárások azt a célt is szolgálják, hogy a bűncselekmények sértettjei minél rövidebb idő alatt megfelelő jóvátételhez jussanak azzal, hogy az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonása megtörténik.