Molnár Farkas 1921-ben lett a Bauhaus tagja, az alapítótól tanult Weimarban, alkalmazott és reklámgrafikával foglalkozott elsősorban, majd itthon építészként szerzett diplomát. Az 1930-as évektől főleg lakóházakat tervezett – törekvései szerint az „anyagilag függetlenné vált értelmiségi középosztály” számára – a Bauhaus elvei alapján, de a nevéhez fűződik a Hűvösvölgyben látható félbemaradt Bauhaus templomtorzó, a Szentföld templom is. A házaira jellemző az egyéni igények figyelembevétele, az életmódnak megfelelő térkialakítás, változtatható térkapcsolatok variálható nyílászárókkal, a gazdaságos helykihasználás és a nagy alapterületű teraszok. Az építész Csuka Zoltánnal még Pécsett barátkozott össze, amikor az író által szerkesztett Krónika című folyóirat címlaptervezője, Csuka Zoltán könyvének illusztrátora is volt. Molnár a növekvő – azaz bővíthető – ház gondolatának megfelelően tervezett két vasbetonvázas típusházat, ezek referenciájaként, kísérleti házként épült meg az érdligeti Napház. Az elnevezés is Molnár Farkastól származik.

A Napház a költő, író, műfordító, könyvtáralapító Csuka Zoltánnak lett az otthona és a környező országok jeles irodalmárainak találkozóhelye 1933– 1984 között. Az épület a Sárd utca 35. szám alatt található. A telken jelenleg két épület áll, az egyik a Bauhaus stílusú lakóház, mögötte a Jószomszédság könyvtára. Csuka halála után mindkét épületet a város kapta meg, a Napházban a költő emlékszobáját alakították ki. A Bauhaus stílus épületeire jellemzők a nagy ablakfelületek, ezáltal világos, szellős belső tér, a lapostető, új építőanyagok használata (vas, beton, üveg), amelyek nagy fesztávú, fénytől átjárt helyiségek kialakítását tették lehetővé, Csuka Zoltán háza is ezen elvek jegyében épült, egy szakmai leírás szerint „horzsakőbeton alaktestekből vasbeton vázzal épült, a ráépítésre előkészített csornai-rapid födémmel, Halaman-tolóablakokkal, rétegelt ajtókkal”. A Napház épülete jelenleg felújításra szorul.