Az új rendszer lényege az úgynevezett triázs, a súlyossági kategóriák használata, a célja pedig, hogy a lehető legrövidebb időn belül – mentővel történő érkezéskor 5 percen belül – rögzítsék a beteget a sürgősségi ellátás informatikai rendszerében, majd 10 percen belül sorolják be a triázs rendszerben állapotának súlyossága szerint. 

A gyakorlatban ez úgy működik majd, hogy egy triázs ápoló a beteg megérkezését követően azonnal elvégez egy gyors, 1-3 perces elsődleges állapotfelmérést, és ha a páciensnek azonnali beavatkozásra van szüksége, késedelem nélkül a megfelelő kezelőhelyiségbe irányítja. A sürgősségi osztályos diszpécser pedig eközben folyamatosan összeköti a betegeket a közvetlen ellátókkal, és időpontot egyeztet további ellátásra.

Gyakran előfordul, hogy a betegek a sürgősségi ellátást veszik igénybe „kisebb” egészségügyi problémával. A lényeg, hogy ellátatlanul senki se távozzon az intézményekből, ugyanakkor a kevésbé súlyos esetek ne terhelődjenek rá a szakmailag magasan képzett, komoly technikai tudással bíró szakemberekre, akiknek a traumás vagy egyéb, akut helyzetekben kell helytállniuk. Ezért a sürgősségi rendszer átalakításának fontos eleme az Akut Alapellátó Egység, amely révén a beteg az egységes rendszeren keresztül lép be a kórházi sürgősségi rendszerbe, majd a triázst végző szakember az elsődleges vizsgálat során és feltételek mentén dönt a továbbiakról.

A többletfeladatokra a sürgősségi ellátást végző 59 fekvőbeteg-szakellátó intézmény éves szinten 677 millió forintos többletfinanszírozásban részesül.