Pánik, stressz, szorongás

Ugye ismerős? Ezek a vírushelyzet, az egyre dühöngőbb járvány „mellékhatásai”. Villám Orsolya és Vid Natasa pszichológusokat kérdeztük, hogyan lehet a jelen helyzetből adódó szorongást oldani. Több jó tippet kaptunk, amelyeket a mindennapokban is alkalmazhatunk egy kis tudatossággal, odafigyeléssel.

Villám Orsi pszichológus úgy tapasztalja, a korlátok közé szorított élettérben, amelyben kevesebb a pörgés, a rohanás, sokan döbbennek rá, hogy bizonyos, nem új keletű lelki problémákkal, gondokkal foglalkozniuk kell. Van, aki most jobban ráér, másoknál a fókusz tevődik át a lelki életre – a lényeg az, hogy nem tudják, nem akarják elfedni a lelki eredetű gondokat a napi rutin teendőkkel.

„A jelen helyzetből adódó szorongást többféleképp is lehet oldani. Persze, nem mindenkinél válnak be ugyanazok a módszerek. Ami nagyon fontos, hogy találjuk meg az egyensúlyt minden áldott nap: legyen valami, ami kihívást, fejlődést jelent számunkra. Ez lehet munkával kapcsolatos, de akár egy virág elültetése is. A napban legyen olyan is, ami örömet okoz, mondjuk egy jó könyv, film vagy kézimunka. És ami nagyon fontos: legyen kapcsolódás az emberekhez! Ha személyesen nem megy, videochateljünk a családdal, játsszunk online társasjátékot a barátokkal, vagy legyünk tagja egy internetes közösségnek. Az is jó, ha az étkezéseinket tudatosan alakítjuk: ne a számítógép előtt együnk, hanem adjuk meg a módját (járványtól függetlenül is), és figyeljünk oda a kiegyensúlyozott vitamin- és tápanyagbevitelre” – tanácsolja Orsi, hangsúlyozva, találjuk meg az egyensúlyt a médiafogyasztás tekintetében is, ne olvassunk, nézzünk olyan tudósításokat, amelyek csak a félelmet, a pánikot növelik bennünk.

Bár sokan gondolják úgy, hogy jelen helyzetben igazán nincs minek örülnünk, a pozitív pszichológia (ami nem keverendő össze a hurráoptimizmussal, és véletlenül sem a nehézségek, kudarcok semmibe vételéről szól) szerint a boldogság, az elégedettség tudatosan is elérhető. Hogyan? Például úgy, ha nap mint nap hálát adunk valamilyen jó dologért, ami aznap ért minket.„Jó megoldás lehet a hálanapló vezetése. Így ráirányíthatjuk a figyelmünket arra, hogy a napunkban jó dolgok is történtek. Keressük és találjuk meg az apró örömöket. A mozgás, fizikai aktivitás is nagyon fontos a mentális jóllétünkhöz. Tartsunk rendet magunk körül: a külső rend a bentire is visszahat, és szorongásoldó hatása van. Érdemes erre az időszakra tenni a tavaszi szortírozást, nagytakarítást” – ajánlja a szakember.

Sokaknak azért stresszesek ezek a hónapok, mert úgy kényszerülnek otthoni munkavégzésre, hogy óvodás, kisiskolás gyermekükkel is foglalkozniuk kell. „Mikor egyszerre próbálsz dolgozni, a gyerekkel foglalkozni, és közben még a háztartást is el kell látnod, szembesülhetsz azzal, hogy nem tudsz egyszerre mindenütt százszázalékosan helytállni. Nehéz elfogadni, hogy nem vagy tökéletes. Fontos, hogy lásd: a feszültséget, amit érzel, nem a gyerek okozza. Ha rajta töltöd ki, azzal csak belekerülsz egy negatív spirálba, próbálj hát más utakat találni” – figyelmeztet Orsi.

Az időseknek sem könnyű, főleg azoknak nem, akik egyedül élnek, és most alig-alig találkoznak rokonokkal, barátokkal. Orsi azt javasolja nekik, hogy az általuk ismert és rendelkezésükre álló csatornák segítségével tartsanak rendszeres kapcsolatot a családtagjaikkal, ismerőseikkel. „Az is jó, ha a kertből átintegetünk a szomszédnak, vagy többet használjuk a vonalas telefont. A fiatalok felelőssége is, hogy keressék a kapcsolódást idős rokonaikkal” – teszi hozzá.

Nemcsak a felnőtteket viseli meg a járványhelyzet, hanem a diákokat is, hiszen az ő életterük is beszűkült, őket is érik veszteségek. Vid Natasa pszichológus úgy látja, lelki jóllétük főleg a szülőktől és az otthoni légkörtől függ. Van, akit nagyon féltenek, nem léphet ki az utcára, másoknak megengedik, hogy szabad levegőn találkozzanak a barátaikkal.

Az is fontos, hogy egy gyerek mennyire tudja tartani a lépést a társaival az online oktatás területén, illetve hogyan tölti a szabadidejét. Aki a gép előtt ül az órák végeztével is, a napjaiban nincs változatosság, mozgás, az pár nap alatt frusztrált, ideges lesz. Persze, az éremnek van egy más oldala is: „Azok, akiket az iskolában piszkálnak, kiközösítenek, még jól is érzik magukat otthon” – jegyzi meg Natasa.

„Általánosságban elmondható: ahol megfelelőek a családi körülmények, a gyerek tud online kapcsolódni az iskolához, a társaihoz, az általában jól feltalálja magát. Úgy veszem észre, a szülők viselik rosszabbul ezt a helyzetet. Normális, ha ilyenkor valaki feszült, azt kell körüljárnunk, hogy tudjuk ezt oldani” – hangsúlyozza a szakember.

„Vegetatív idegrendszerünket tudjuk úgy »programozni«, hogy jobban alkalmazkodjunk a stresszes helyzetekhez, és megnyugvást találjunk. Erre több módszer is van, légzéstechnika, mozgás például. Én most egy olyan új, nálunk még alig ismert, neurológiai kutatásokon alapuló technikát tanulok, ami a hangokkal és zenével dolgozik – ez a Safe and sound protocol (SSP) –, és egy-két hónap múlva már alkalmazni is tudom. Remélem, Magyarországon is elterjed majd.”

Forrás: Érdi Újság, szerző: Ádám Katalin. Kiemelt képünk illusztráció