Nem szemét, hanem alapanyag

Megkérdeztem négy ismerősömet, hogy szerintük mi történik a szelektív hulladékkal, miután elvitte a kukás. Egyikük szerint „összeöntik a többivel”, kettőnek fogalma sem volt róla, a negyedik úgy tudta, elviszik a speciális lerakóba. A valóságban persze nem ez történik.

Kövessék velünk a szelektív hulladék útját – kalauzunk Dr. Csókai Viktor, az ÉTH ügyvezetője.


Hétfő reggel van, a Sas utcában vagyunk, körülöttünk hatalmas bálák, alumínium-, papír- és műanyaghulladékból. Hogy lesz ilyen takaros bála a szemétből?
A hulladék nem szemét, legfőképpen nem az, amit ezen a telephelyen látunk. Az elkülönítetten gyűjtött, a lakosság körében „szelektívnek” hívott hulladékáram nagy része ipari nyersanyag. Mi azért nem hívhatjuk „szelektívnek”, mert a hulladékká válása és a gyűjtése során szennyeződik – a lakossági szelektálás sem valósul meg maradéktalanul, és sajnos a minősége is erősen heterogén.

Ez mit jelent?
Azt, hogy a „szelektív” hulladék tele van nem oda való anyagokkal, élelmiszeripari szennyezőkkel, de sajnos még állati tetemeket is találunk benne. Az eredeti kérdésre visszatérve: az ÉTH Sas utcai telephelye egyben hulladékudvarként is működik. A lakosságtól begyűjtött „szelektív” hulladék és az ipari partnereinktől gyűjtött elkülönített hulladék is ide érkezik. Ugyan ezt a két áramot egymástól elkülönítve kezeljük, a kezelés módja megegyezik: gyűjtés és beszállítás után válogatjuk, bálázzuk, és a hasznosító partnereinkhez szállítjuk. Az ipari hulladék értékesítéséből az ÉTH hasznosul, a lakossági hulladékból származó bevételek a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-t illetik. Ez a bevétel is hozzáadódik ahhoz, amiből – jogszabályban meghatározott számítási módok alapján – finanszírozza a hulladékgazdálkodási közszolgáltatókat, köztük az ÉTH-t.

A hulladék válogatásához, bálázásához gépek kellenek. Miből tudják fejleszteni a gépparkot, ha a háztartásokból érkező szelektív hulladékot nem önök értékesítik?
Olyan bevételeink, amivel kompenzálni tudnánk a deficitünket – hiszen a minimálbér, az üzemanyagárak, az egyéb rezsiköltségek évről évre emelkednek, miközben a közszolgáltatói díjak nem –, csupán az ipari partnereinktől származnak. Ez az összeg azonban alacsony ahhoz, hogy a gépparkunkat jelentősen bővítsük. A fejlesztéseinkhez időről időre megjelenő pályázatokkal az állam és az Európiai Unió hozzájárul, bár ezeket a forrásokat nem mi, hanem az önkormányzat használhatja ki, ezzel is támogatva az érdi közszolgáltatás színvonalát. 2023-tól változások várhatók az országos hulladékgazdálkodásban, és remélhetőleg meglesznek azok a lehetőségek, amelyek biztosítják a fejlesztéseket is.

Beszéljünk a lakossági hulladékról, hiszen az érdieket leginkább ez érdekli. Mi történik a szelektíven gyűjtött hulladékkal?
A legfontosabb, hogy az elkülönítetten gyűjtött hulladék még nem szelektív hulladék – ha az lenne, nem kellene válogatni, hanem bálázás után egyből a hasznosítókhoz kerülhetne. 
Az ÉTH a működési területe szerinti önkormányzati rendeleteknek megfelelően gyűjti be a hulladékot. Mára a hulladékgyűjtési rutinunk – hála az érdi önkormányzat innovatív hozzáállásának, hogy pályázatok keretében szerzett be eszközöket –, eljutott odáig, hogy Érden külön autó mehet a papírért, a műanyagért és az üvegért, míg például Budaörsről ezek az alapanyagokként hasznosuló hulladékok keverve, magas költségen kezelhető formában érkeznek. A Sas utcában kiürítik az autókat, és munkatársaink elvégzik a válogatást, bálázást.

Ez miért jobb így? 
Ha külön gyűjtjük a papírt, amit nem szennyezünk más anyagokkal, akkor elvileg már a gyűjtés után beszállíthatnánk a hasznosítóba. A műanyag nem ilyen. A PET palackokat nem lehet újrahasznosítani a polietilén fóliákkal, vagy a polipropilén dobozokkal, polisztirol tálcákkal. Ezeket külön-külön kell hasznosítókba szállítani, vagyis mindenképpen szükséges a válogatásuk, semmiképpen nem hagyható ki a kezelési sorból. Ez az oka annak, hogy ha az ÉTH rakódóinak, sofőrjeinek egészségi, vagy a gyűjtőautók műszaki állapota nem engedi meg, az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is egybe gyűjtjük. Ennek a hulladék anyagában történő hasznosítására semmilyen hatása vagy következménye nincs, hiszen a válogatást elvégezzük. 

A papírhulladékkal mi a helyzet? Azzal is vannak gondok?
Lehet, hogy egy teljes utca lakossága szabálykövető, de ha csak egy lakos is nem odavaló dolgot dob a gyűjtőedénybe, azzal elszennyezhet egy bálányi papírhulladékot. Mondok egy példát, amivel nemegyszer találkoztunk: a használt pelenka. Az ürülékkel szennyezett cellulózból nem lesz kartonpapír… A fóliázott hústermékek mosatlan, ragacsos csomagolását sem tudjuk újrahasznosítani, és szennyezi a többit is. Nagyon fontos tehát az utóválogatás. Tizenheten dolgoznak nálunk ebben a munkakörben.

Ezért hangsúlyozzák annyira, hogy a csomagolóanyag tiszta legyen?
Igen. Kérjük a lakosságot, hogy a flakonokat öblítsék ki, a szennyezett papírt (pelenka, tortás doboz stb.) pedig ne tegyék a kékfedeles kukába. 

Mi a helyzet a társított, azaz 2-3 komponensű (Tetrapack) csomagolással, mint amilyen például a tejesdoboz? 
Azt teljesen külön kell kezelnünk, mert az újrahasznosítása jelenleg nem gazdaságos, viszont kiválóan ég. 

Bár többször szóba került már, mondjuk el újra: mi kerülhet a sárga, és mi a kék kukába?
A sárgába kerüljön valóban műanyag – tehát nem papír, nem Tetrapack, nem szövet. Ide jöhet a mosogatószeres flakon, a PET-palack, a csomagolási fólia (tisztán). A fóliahulladékot 140 forintért tudja értékesíteni az NHKV – de ha van közte papír- vagy élelmiszer-szennyezés, akkor még 20 forintot sem adnak érte. A kékfedeles kukába kerülhetnek a kartonok, füzetek, tejesdobozok, természetesen tisztán, hogy ne szennyezzék a többit. Használt pelenka nem! 

Könyveket is bele lehet dobni? 
Igen, de azokat külön kezeljük: kirakjuk a porta mellé, és akinek megtetszik egy-egy kötet, az ingyen elviheti. Persze, ha olyan állapotban van a könyv, bebálázzuk a papír közé.

Az üveggel van gond?
Mint nyersanyagnak, nagyon alacsony ára van, ugyanakkor megéri külön gyűjteni, mert így nem kerül a lerakóba. Ezt a hulladékfajtát a legkönnyebb szelektíven kezelni egyébként. Nagyon jó lenne, ha minél többen átvennék a zöld kukákat, és külön gyűjtenék az üveget is. Arra biztatok mindenkit, hogy szelektáljon: a sárga és kék kukákat rendeltetésszerűen használják, ne szennyezett hulladékot tegyenek bele, mert csak így lehet a hulladékgazdálkodást kiemelni a deficites működésből.


 

Forrás: Érdi Újság - Ádám Kata