Egy meleg nyári napon a szökőkutakban lévő víz könnyen felmelegszik, a 25°C feletti hőmérséklet pedig szintén elősegíti a mikroorganizmusok elszaporodását.

A szennyeződésekkel elsősorban hasmenést okozó mikroorganizmusok (egysejtűek, baktériumok és vírusok) kerülnek a szökőkútba. A fertőződés lehetősége akkor áll fenn, ha a vizet véletlenül lenyelik (pl. pancsolás közben, vagy vizes kézzel élelmiszert megfogva). Az ilyen jellegű fertőzésekre a gyerekek a felnőtteknél fogékonyabbak. Ha valaki csak a lábát lógatja a vízbe, az ebből szempontból nem jelent kockázatot.

A Legionella egy ún. “feltételesen kórokozó” baktérium, amely mindenhol előfordul, ahol pangó melegvíz van. A Legionella baktériumok a vízhálózatokon keresztül jutnak a szökőkutakba, és a nyári kánikula idején elszaporodhatnak. A szökőkutakban üzemelés közben nagy mennyiségű vízpermet keletkezik, amit könnyen belélegezhet az, aki benne fürdik. Az apró vízcseppekkel a legionellák a tüdő léghólyagocskáiba is képesek lejutni és helyileg gyulladást okozni. A betegség súlyossága az enyhe influenzaszerű tünetektől az akár halálos kimenetelű tüdőgyulladásig terjedhet. A Legionella az egészséges emberre és gyermekekre nézve általában veszélytelen, de egy legyengült immunrendszer esetén enyhébb-súlyosabb megbetegedést válthat ki. Elsősorban az idősek, az erős dohányosok és a daganatos vagy immunológiai betegek számára jelent kockázatot.

Meg kell elégedjünk tehát a szökőkutak látványa által okozott szubjektív közérzetjavító hatással. Ha ez nem elég a felfrissüléshez, lubickolhatunk a szintén egyre több helyen felállított párakapuk által adott élményben is.