A Népszava cikkéből kiderül, hogy a nagyobb felsőoktatási intézmények körében a jelentkezők számának csökkenése az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) érintette legkevésbé: a tavalyi 24,7 ezerhez képest idén 24,1 ezren próbálnak bejutni az ELTE valamelyik karára. De például a Budapesti Műszaki Egyetemre mintegy ezerrel, a Budapesti Gazdasági Egyetemre 1500-al, a Pécsi Tudományegyetemre 1600-al, a Szegedi tudományegyetemre 1800-al, a Debreceni Egyetemre pedig háromezerrel kevesebb hallgató jelentkezett idén. Mindez 10-20 százalék közötti visszaesést jelent az ELTE-t kivéve. Az államiból alapítványi magánintézménnyé váló Budapesti Corvinus Egyetemre mintegy 33 százalékkal kevesebben – kicsivel több mint hétezren – jelentkeztek, mint tavaly.

A felvételizők számának csökkenése a kisebb egyetemeknek nagyobb veszteséget jelent. Például a Miskolci Egyetemre 4294-en jelentkeztek idén, 21 százalékkal kevesebben, mint tavaly. A Pannon Egyetemre 25 százalékkal, a Kaposvári Egyetemre 31 százalékkal, a Széchenyi István Egyetemre 34 százalékkal, a Szent István Egyetemre 36 százalékkal, a Neumann János Egyetemre pedig 47 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint 2019-ben.

A mostani adatokból az is látszik: a képzési területek tekintetében a pedagógusképzés különösen rosszul szerepelt, idén 11,1 ezren jelentkeztek valamilyen tanárszakra, míg tavaly 17,4 ezren (ez 37 százalékos visszaesés). Nahalka István oktatáskutató szerint ez azt mutatja, hogy a tanári pálya továbbra sem vonzó, a társadalom számára egyre nyilvánvalóbb, hogy baj van a közoktatásban, az iskolák pedig nem a legjobb munkahelyek. Úgy tűnik, ezzel a kormány is tisztában van, de érdemi intézkedések helyett például a pedagógusképzésbe jelentkezők alkalmassági vizsgájának eltörlésével tenné vonzóbbá a pályát.