Idén télen várhatóan nem lesznek gázellátási problémák az országban, inkább azért kell aggódni, vajon hogyan fogja a lakosság kifizetni a megnövekedett számlákat – nyilatkozta az Érd FM 101.3 reggeli műsorában Holoda Attila energetikai tanácsadó. Az eneregiaárak emelkedése nem egy újkeletű dolog, a szakember szerint az olcsó energia kora már nagyon régen véget ért, a fogyasztók ebből a rezsicsökkentés miatt nem éreztek semmit az elmúlt években.

Amikor a pandémiás időszak végén a gazdaságok beindultak, már egyértelműen látszott, hogy kevés lesz az az energia, ami elérhető a piacon. Ezt pedig megfejelte a háború, hiszen ebben olyan felek érdekeltek, akik az energiaellátási rendszerekben komoly szerepet töltenek be.

Oroszország a második legnagyobb földgáztermelő a világon, Európa pedig az importjának 40-42 százalékát az oroszoktól vásárolta. Ez pedig olyan kiszolgáltatott helyzetet eredményezett, ami elsősorban az árak emelkedésében mutatkozott meg. Emellett pedig kérdés az is, hogy egyáltalán lesz-e elég gáz a térségben.

Nyáron általában olcsóbb a földgáz, mivel olyankor kevesebbet használnak belőle az emberek, de ez most nem következett be. Közel egy éve rendkívül magas piaci árak vannak érvényben, a tendecia pedig megelőzi a háborús konfliktust, így inkább a pandémiás időszakban keletkezett hiány hajtotta fel az árakat – hangsúlyozta a szakember.

Miközben 2020 elején a földgáz ára 10 euró/megawattóra környékén mozgott, most már ennek a harmincszorosát is elkérik ugyanezért a mennyiségért.

A jelenlegi árak mellett a rezsicsökkentés fenntarthatatlan lett, hiszen az állam nem tudja kitermelni a piaci folyamatok miatt keletkezett extra többlet, így a kormány kénytelen volt változtatni az eddigi gyakorlaton. Ennek megfelelően alakult át augusztus 1-től a rendszer, amely jelentős drágulást hoz azoknál, akik az átlagfogyasztásba nem férnek bele. Az önkormányzatoknál ez a folyamat pedig már korábban elindult.

Holoda Attila szerint a rezsicsökkentés bevezetése is indokolatlan volt. A rendszer indulásával párhuzamosan egy jelentős árcsökkenés volt az európai energiapiacon. A gáz és az áram ára is a rezsicsökkentett ár alá ment, nagyjából 2019-ig.

2014 második felétől a magyar állam úgymond nyerészkedett a rezsicsökkentett áron, ugyanis drágábban adta a lakosságnak, mint amennyiért beszerezte az európai piacról.

A lakosság mellett nehéz helyzetbe kerültek az önkormányzatok is. Érden például az eddigi 7-800 millió forintos éves rezsiszámla a számítások szerint elérheti majd a 4 milliárd forintot. A pandémiás időszakban a településeknek még az a lehetősége is megszűnt, hogy saját maguk gazdálkodjanak az adóbevételeikkel.

A COVID idején számos vállalkozást mentesítettek az adózási kötelezettség alól, ezzel párhuzamosan pedig az önkormányzatok kasszája kiürült – hangsúlyozta a szakember.

Országos szinten ezek és az elrugaszkodott rezsiárak odavezethetnek, hogy akár kikapcsolhatják a közvilágítást, intézményeket zárhatnak be, különféle korlátozások léphetnek életbe. Az elmúlt években az államnak arra kellett volna felkészülnie, hogy a lakosság, az önkormányzatok kitettsége csökkenjen, keresni kellett volna a lehetőségeket a megújuló energiák hasznosítására.

Az elmúlt tizenkét évben fokozatosan vette ki a kormány az önkormányzatok kezéből az irányítást, az addig rendelkezésre álló eszközöket. Létrehozták a járási hivatalokat, kormányhivatalokat, szinte minden közponzi irányítás alá került. Az önkormányzatok többsége pénzügyi tartalék nélkül maradt. Így érthető, hogy a fejlesztés és a biztonságos működés feltételei sem adottak.

Holoda Attila szerint az sem megoldás, hogy a közelgő fűtési szezonra úgy próbálunk felkészülni, hogy a megújuló energiafelhasználást megpróbáljuk korlátozni a napelemekre, miközben vannak más alternatívák is. A magyarországi energiafelhasználás kétharmada földgáz, nem pedig villamosenergia.

Amennyiben a villamosenergiához kapcsolódó korszerűsítésekről beszélünk, úgy a földgáz-dominanciát is meg kellene fordítani. Erre azonban nem alkalmas a jelenlegi villamoshálózat, ennyi új felhasználót nem is tudna kezelni a rendszer, ehhez is fejlesztésekre lenne szükség.

A megújuló energiák esetében elfelejtjük, hogy Magyarország igen jó helyzetben van geotermikus energiák szempontjából, viszont valamiért erről soha nem esik szó. Ennek a felhasználása nagy segítséget jelenthetne az önkormányzatoknak, illetve a távhővel fűtött városrészeknek. A gázfelhasználást ezzel kiváltani nem, de jelentős mértékben csökkenteni lehetne.

Néhány nagyvárosban vannak már előrelépések, de az anyagilag kevésbé erős települések magatehetetlenek. Jelenleg az önkormányzatok csak akkor vehetnek fel fejlesztési hitelt, ha kormány vállalja a garanciát. Most azonban a kormány nem teszi lehetővé ezt, mert ebben is korlátozza az önkormányzatokat, forrást viszont nem biztosít az ilyen jellegű fejlesztésekhez – szögezte le a szakember.

A legolcsóbb energia a fel nem használt energia, ennél olcsóbb sehol nincs!

Magyaroszágon az épületek 70 százalékánál a felhasznált energia 40 százaléka kimegy az ablakon a nem megfelelő szigetelés miatt, gyakorlatilag az utcát fűtjük. A háztartási és az önkormányzati fogyasztók esetében is pazarlás van, miközben energiaszegények vagyunk, alig tudjuk kitermelni a felhasználásból eredő költségeket. A fejlesztéseket 1-2 hónap alatt nem lehet bepótolni, de el kell kezdeni, amint lehet.

Az Európai Unió az energetikai fejlesztéseket szeretné felpörgetni, a megújuló energiára való átállásban is érdekeltek a tagországok. Minden kormánynak és államnak van arra lehetősége, hogy a háztartási fogyasztókat és az önkormányzatokat kisegítse. Az európai államok jelentős része ezzel operál.

Egy tipikus intézkedés, hogy sok helyen csökkentik az energiahordozók áfatartalmát, ami például Magyarországon rendkívül magas, 27 százalék. Ez a magyar költésgvetésnek döbbenetes bevételt jelent. Ebből valamennyit vissza tudna adni az állam, ha szándékában állna, és nem csak beszélne arról a kormány, hogy családbarát politikát folytat – jegyezte meg a szakember.

Az Érd FM 101.3 reggeli műsorában készült teljes beszélgetést itt hallgathatja meg: