Csőzik László beszélt arról, hogy jelentős mértékben gyarapodott a város lakossága. Zömében fiatal családosok költöztek ide a fővárosból, ami egyrészt öröm, másrészt óriási feladatot ró az önkormányzatra, hiszen az infrastruktúrát a megnövekedett lélekszámra kell szabni, ami ezekben a forráshiányos időkben kész bűvészmutatvány. Megtudtuk azt is, hogy évente körülbelül 300 millió forint áll rendelkezésre aszfaltozásra. Ez mindöszsze egyetlen utca rendbetételére lenne elegendő, ha az építkezés mindenre kiterjedő, teljes körű lenne (járda, közművek rendbetétele, szegély kiépítése, korszerű vízelvezetés), mert ebben az esetben csak a tervezés is súlyos tízmilliókat vinne el. „Ezért megpróbáljuk az alacsonyabb, ám elfogadható műszaki tartalmat nagyon sok utcára kiterjeszteni, így viszonylag sok utat tudunk aszfaltozni.” A polgármester azt tapasztalja, a lakosok már megértették és elfogadták ezt, 80- 90 százalékban pozitív visszajelzésekkel találkozik. Ha befejezik az ősszel elkezdett második ütemet, akkor majdnem 50 utca lesz leaszfaltozva.
„Ebben a két évben, amikor elvonások érték az önkormányzatot, és az adókönynyítéseknek köszönhetően a vállalkozók csak fele annyi iparűzési adót fizettek, borzasztóan megnehezedtek a saját forrású fejlesztési lehetőségek” – tért át egy másik témára Érd polgármestere. Mint mondta, tavaly az első 7-8 hónapban nem tudtak saját forrásból fejleszteni a városban, mert csak arra volt pénz, hogy az emberek bérét és a rezsit kifizessék. Kétszer fordultak rendkívüli támogatásért a Pénzügyminisztériumhoz. 180 millió Ft-ot kértek tavasszal, 85-öt kaptak, ősszel pedig 540 milliót kért a város, abból 126 milliót kapott meg, így el tudtuk kerülni a fizetésképtelenséget. Hozzátette, az adókból végül ősszel több százmilliós plusz bevétel keletkezett, mint kiderült, abból, hogy az a 8-10 ezer ember, aki kiköltözött Érdre, hozta magával a cégeit, vállalkozásait, és így az adóalanyok száma másfélszeresére nőtt, hiszen ők már nem Budapestnek, hanem Érdnek fizetnek helyi iparűzési adót. Összességében így is 2,5 milliárd esett ki a kasszából 2 év alatt, amit akár mind útépítésre fordíthattunk volna.
A beruházások kapcsán szóba került a Parkvárosi Köznevelési Centrum is. Mint kiderült, jelenleg a használatbavételi engedély kiadására várnak, illetve hátra van a tűzvédelmi rendszerek engedélyeztetése is, zajlik a liftrendszer átalakítása, és most indul az eszközök beszerzése. Ha minden összejön, akkor a legkorábbi időpont, amikor az intézmény megnyithat, a tavaszi szünet utáni első hét, de az sem lehetetlen, hogy ez a következő tanév elejére tolódik. Csőzik László kiemelte, a sportcsarnokot úgy tervezték át, hogy ne csak a kéziseket szolgálja, hanem alkalmas legyen kosárlabda és röplabda bajnoki úthálózat felújítására külön uniós támogatást kapott a város, ezen kívül pedig egy új parkvárosi buszjáratot is terveznek.
A Papi földek fontos a város számára, de nagyon sok a probléma vele, amit az előző városvezetésnek köszönhetünk. Akadnak gondok az elektromos hálózattal, a terület egy része sittből épült, a tavak vízminősége borzalmas, a foszforés nitrogéntartalma olyan magas, hogy se fürdeni, se horgászni nem lehet benne. Az önkormányzat hamarosan nekilát a vízminőség javítását célzó beruházásoknak. A Papi földeken 300 000 m2 területet kell rendben tartani. A legnagyobb gondot a kaszálás okozza, amihez új embereket kellett felvenni, új gépeket vásárolni, ami az egyéb fenntartási költségekkel 40-60 millió forintot jelentett tavaly. A fenntartás finanszírozásához bevétel is kell. Idén várhatóan már be tudnak engedni büféseket is a területre, és azon is dolgoznak, hogy az áramot mielőbb vissza tudják kapcsolni.
A közelgő választásokról is szó eset, melynek Csőzik szerint az a tétje, hogy lesz-e kormányváltás. Mint mondta, várják a fordulatot, mert Érd kifejezetten kárvallottja volt annak a kivéreztetésnek, ami az ellenzéki önkormányzatokat érintette. „A 23 megyei jogú város önkormányzatai közül a fideszesek kaptak ajándékba másfél milliárd forintot, mi pedig egy forintot sem. Azt várom el az új kormánytól, hogy ne csak kompenzálja, hanem konszolidálja is az önkormányzatokat. Az nonszensz, hogy az ember elindul egy csomó olyan ígérettel, amit lazán meg tudtunk volna oldani, ha nincs a forráselvonás.” A polgármester igazságtalannak tartja, hogy az előző időszakban a város a kormánytól minden évben kapott 700-800 millió Ft támogatást, amit szinte arra tudott elkölteni, amire akart, amit viszont az ő városvezetése alatt elvettek. A másik, ami számára nehezen érthető, a gépjárműadó einstandja, a gépjárműadót ugyanis vissza lehet fordítani az utak javítására, fejlesztésére. Ha sikerül a kormányváltás, a gépjárműadót visszaadják a településeknek.
