Mihalicz Csilla
Amikor Tetlák Örs alpolgármesterrel és Palkó Zsolt klímavédelmi és városfejlesztési biztossal leültünk arról beszélgetni, mit tehet Érd önkormányzata a város tisztább levegőjéért, kiindulópontunk teljességgel abszurd volt: cselekedni – hatáskörök, eszközök, források hiányában – lehetetlen, cselekedni mégis kell. A téli fűtés évről évre kikezdhetetlennek tűnő társadalmi csapdát állít: mindnyájunk levegőjét mérgezi az, aki jó- vagy rosszhiszeműen, tudatlanságból, szegénysége okán, nemtörődömségből vagy „úgysem kapnak el” alapon súlyosan károsítja saját maga, családja és egész Érd egészségét. Miközben azok többsége, akik ezzel tisztában vannak, tehetetlennek érzi magát, tűr, nyel, és az önkormányzaton és/vagy a hatóságon kéri számon a tiszta levegőt.
Megírtuk azt is, hogy bár az illegális hulladékégetés jogsértés, amely akár 300 ezer forint bírsággal is sújtható, súlyosabb esetben 3 év szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény, nem az önkormányzatok hatáskörébe tartozik ellene fellépni. Intézkedésre a katasztrófavédelem jogosult (segélyhívó szám: 112), és térségünkben a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala az a hatóság (tel.: 06-23/504-100; e-mail: jarasihivatal.erd@pest.gov.hu), amely az eljárást lefolytatja.
A Polgármesteri Hivatalban tett látogatásunk célja tehát az volt, hogy átgondoljuk, mit tehet mégis az önkormányzat – azon túl, hogy jogszabályilag szinte semmit? A gondolkodáshoz jó támpontokat nyújtott ehhez a Levegő Munkacsoport februári levele, melyet több mint 200 polgármesternek elküldött, tizenegy pontban összefoglalva az ajánlásait.
Rászorulók és rásegítők
Mivel a felmérések és a Levegő Munkacsoport tapasztalatai szerint a lakossági hulladékégetés legfőbb oka az ismerethiány és a felelőtlenség – és csak kisebb részben a szegénység –, sokat számít a szemléletformálás. A valóban rászorulóknak szociális alapon biztosított tüzelőanyaggal tud segíteni az önkormányzat. Amennyire lehetőségei engedik, teszi is: évek óta háztartásonként 44 570 Ft/ háztartás értékben nyújt szociális tűzifatámogatást. (2020-ban összesen csaknem 16 millió Ft-ot költött erre.) Ezen kívül a polgárőrség is juttat tűzifát saját hatáskörében.
Más elbírálás alá esnek azok, akik ugyan meg tudnák fizetni a fűtés költségeit, de azért rásegítenek az innen-onnan begyűjtött hulladék elégetésével. Az ő kedvüket felvilágosítással, és ha az eredménytelen, hatósági eljárással lehet ettől elvenni, amihez a Levegő Munkacsoport összefogást ajánl a közterület-felügyelet, a rendőrség, a polgárőrség és a helyi civil szervezetek bevonásával. Ez akkor lehet sikeres, ha az önkormányzat egyeztet a szereplőkkel, és közösen dolgoznak ki stratégiát.
A rendőrségnek különösen akkor jut fontos szerep, amikor a levegőszennyezés, illetve az illegális lerakás olyan mértékű, hogy bűncselekménynek minősíthető (lásd: a BTK 248. §-át a hulladékgazdálkodás rendjének megsértéséről). Aki az érte járó maximum 3, veszélyes hulladék esetén 5 év börtönt túlzásnak érzi, gondoljon bele, mekkora a társadalmi veszélyessége annak, ha valaki városunk levegőjét mérgezi. Rendőri fellépéssel azonban kevésbé durva jogsértés esetén is hatékonyabban lehet a „tetthelyre” belépni, feljegyzést, jegyzőkönyvet készíteni. A továbbiakat aztán intézi a kormányhivatal.
A kulcskérdés az, hogyan jut a hatóságok tudomására az illegális égetés. Aki tudja, hogy tilosban jár, nem veri nagydobra. Ám az udvaron felhalmozott hulladékkupac és a füst szaga árulkodó, a leleplezés tehát a szomszédokon múlik. Ehhez az kell, hogy a polgárok bejelentsenek. Vajon miért idegenkednek tőle sokan? „Elég fölmenni bármelyik magasabb pontra egy hűvösebb délután, hogy feltűnjön, a fölszálló fehér füstből ítélve Érden permanens pápaválasztás van – mondja Tetlák Örs alpolgármester. – A lakossági jelzés ez esetben nem a feljelentős házmester-Magyarországot idézi, hanem a saját védelmünkben tett fontos lépés, hacsak nem akarjuk rosszul értelmezett szolidaritásból együtt szívni a mérget, míg csak meg nem halunk. A szociális érzékenység nem itt kezdődik, hiszen nem sok olyan háztartás lehet, ahol a lakók megfagynának, ha nem ragasztott bútorlappal égetnének. A kollégáink név szerint ismerik azokat a családokat, amelyeket nem bírságolni, hanem segíteni kell. A hatósági fellépésre azonban se hatásköre, így forrása sincs az önkormányzatnak (sem a jegyzőnek), de jogtalan intézkedést nonszensz is lenne elvárni a kollégáktól. Bármit, amit pluszban magára vállal egy település, a saját zsebéből kell fizetnie. Csakhogy ennek a városnak üres a zsebe.”
És mi van, ha szólunk?
Nagy előrelépés lenne, teszi hozzá Palkó Zsolt klímavédelmi biztos, ha a városban járőröző rendőrök, polgárőrök, közterület-felügyelők feladatuknak éreznék, hogy ha erősen füstölgő kéményt, hulladékudvart látnak, becsöngessenek és kérdéseket tegyenek föl. Nincs ugyanis hatékonyabb a házhoz menő szemléletformálásnál. Adódik a kérdés, vajon az Érdi Környezetvédelmi és Városszépítő Egyesület (ÉrdKöVE) – melynek Palkó Zsolt az elnöke – önkéntesei miért ne tehetnék meg ugyanezt? Megtehetnék, kétségkívül, ha mernék, magyarázza az elnök: „Ők más téren, más módon aktívak, a számon kérő becsengetés nem az ő világuk, de egy összehangolt kivonulásban azért benne lennének. Addig is a polgári természetőr igazolványom felmutatásával jobbára magam csöngetek be, vagy keresem meg a füst okozóját, és udvariasan próbálom jobb belátásra bírni.”
Egy érdligeti asszony tapasztalata azt mutatja, a korrekt szomszédi viszonyba az is beleférhet, hogy szólunk, és még esetleg kellemes meglepetés is érhet minket. „Két házzal arrébb népes család lakik – meséli a nő. – Köszönni nem szoktak, de a békés egymás mellett élés működik. Egy ideje szomorúan nézegettem a kéményükből kígyózó füstöt, és az udvaron felhalmozott bútorlapokat, bontási hulladékot. Nem volt kétségem, van-e összefüggés. Egyszer, még nyáron »beszóltam«, mikor hatalmas tűzet és vastag fekete füstöt láttam az udvarukból az égre szökni, hogy ezt nem kellene, mert akármit égetnek is, az súlyosan mérgező. Jó-jó, mondták, és pár perc alatt eloltották. Utóbb megtudtam, kaptak valahonnan egy köteg kábelt. Legutóbb épp kutyát sétáltattam, és ebeink a kerítés két oldalán őrjöngve egymásnak estek. Ahogyan próbáltuk őket szétválasztani, úgy éreztem, ez az a lélektani pillanat, amikor megkérdezhetem, tudják-e, hogy az udvarukon nőtt kupacot amúgy tilos elégetni. Sőt, az egészségüket is veszélyezteti, itt pedig ugye kisgyerek is van, mutattam a hároméves forma kislányukra. A fiatalember széttárta a karját, hogy de hiszen ez fa. Vázoltam a különbséget a ragasztott pozdorja és a tűzifa között, amire meglepődni látszott. Hozzátettem, talán igényelhetnének szociális tűzifát. Ja igen, szólt erre az asszony, és mondott egy nevet, hogy tudja is, ki tud ebben segíteni. A férfi megköszönte, hogy szóltam, és hozzátette, azért ezt a kupacot már eltüzelik, ha egyszer itt van. Püff… félsiker, gondoltam. Nem ordítottak le, hogy törődjek a magam dolgával, viszont ugyanúgy mérgeznek tovább. Pár nappal később szóltam egy másik pasasnak, aki épp kilépett onnan a kapun, hogy kinyomtattam, hogyan lehet szociális tűzifát igényelni. Ne neki mondjam, felelte, ő csak az albérlő. De egyébként már nem is ezzel fűtenek, mutatott a háta mögé. Nem tudom, vajon ez csak a kiadós esőnek köszönhető – és száradás után folytatják –, vagy a belátásnak. Fényes nappal valóban nem füstöl a kéményük.”
Tetlák Örs szerint másképpen nem tudunk előbbre lépni, csak lakossági segítséggel. „A jelenlegi rendszer alkalmatlan a probléma kezelésére – szögezi le az alpolgármester. – Amíg ezen a parlamenti többség és a kormány nem kíván változtatni, addig a lakosság közreműködése nélkül nem lesz változás. Kormányzati megoldást egy működő, erős környezetvédelmi hatóság felállítása jelentene, kellő erőforrásokkal és hatáskörökkel. Ez a fenti esetben úgy nézne ki, hogy a járőr kimegy a helyszínre, elviteti az udvarról a hulladékot, és ennek költségeit ráterheli az ingatlanra, vagy más formában hajtja be. A környezetvédelmi hatóságot azonban a kormány szisztematikusan leépítette, az illegális hulladék problémájának megoldására alig tesz erőfeszítést, holott az szorosan összefügg az égetéssel. Leszámítva az Innovációs és Technológiai Minisztérium „Tisztítsuk meg az Országot!” akcióját, ahonnan most nyertünk az illegális hulladéklerakók felszámolására 37 milliót. Ebből azonban nem költhetünk a hulladékkupacok újratermelődésének megelőzésére, és egyáltalán nem a magántulajdonokon felhalmozott hulladék megszüntetéséről szól.”
Legalább mérni tudjuk
Egy komoly előrelépés azonban mégis csak történt előző cikkünk óta: az ÉrdKöVE és az önkormányzat összefogásával a város hat pontján immár folyamatosan mérhető, és az egyesület weboldalán követhető is a levegőszennyezés mértéke. „Ezeket az egyszerű mérőeszközöket pályázati pénzből vásároltuk – magyarázza Palkó Zsolt –, és az önkormányzat segítségével óvodákra szereltettük föl, a város kulcsfontosságú pontjain. Arra kiválóan alkalmasak, hogy képet kapjunk a város valós idejű légszennyezési értékeiről. Már most is látszik az adatokból, mikor kezdenek városunk lakói befüstölni. Napközben messze a határérték alatt vannak a számok, késő délutántól kezdenek emelkedni, sokszor az egészségügyi határérték (napi átlagban 50 µg/m³) kétszeresét is meghaladó mértékben.”
„Ilyen eszközöket bárki vásárolhat húszezer forintért, fölszerelheti az udvarára, és csatlakozhat a világméretű monitoring rendszerhez – biztat a hálózat bővítésére az alpolgármester. – Segítünk beüzemelni, nem kell hozzá más, mint internet és áram. Ennél komolyabb, auditált mérőeszköz telepítése több tízmilliós tétel volna – csak az éves fenntartása is 10 milliós nagyságrendű –, ezt az önkormányzat többször is hiába kérte az agrárminisztériumtól.”
Ahhoz, hogy az önkormányzat levegőtisztasági cselekvési tervet készíthessen, auditált adatokra volna szükség. Arra viszont tökéletesen megfelel ez az egyszerű eszköz is, hogy megmutassa: városunkban a fűtés a fő szennyező, és levegőnk megtisztításáért magunk tehetünk a legtöbbet.
Tüzelőtámogatás a fűtési idényben október 15. és április 15. között igényelhető az önkormányzatnál, egy fűtési idényben háztartásonként egy alkalommal. Feltétele, hogy a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg: egyedül élő személy esetén a 85 500, kétszemélyes háztartás esetén az 57 000, három és ennél többszemélyes háztartás esetén a 42 750 Ft-ot. Tüzelőtámogatás adható természetbeni támogatásként tűzifa-kiszállítással vagy pénzbeli támogatásként a szolgáltató részére történő átutalással. A támogatás igényléséhez szükséges nyomtatvány letölthető a város honlapján, illetve papír alapon kérhető a Polgárok Háza Ügyfélszolgálatán, és Érd MJV Polgármesteri Hivatal Humán Irodáján. A kérelemhez jövedelemigazolásokat kell benyújtani.
