Mi fenyegeti a Dunát?

Az Európai Unió TEN-T (Transz-Európai Közlekedési Hálózat) fejlesztési terveiben a folyó a Fekete-, és az Északi-tengert összekötő közlekedési folyosóként szerepel. Ám a Duna hajózhatóságának nem megfelelő kialakítása súlyosan károsíthatja a magyarországi Duna-szakasz még meglévő természeti környezetét, élővilágát.

Az egységes vízi út kialakítása miatt az év szinte teljes időszakában minimum 2,7 méteres vízmélységet kell biztosítani 150-180 méteres szélességben a folyó teljes hosszán. 

A hajózhatóság fejlesztése gazdasági szempontból lényeges kérdés, de a döntésnél nem szabad figyelmen kívül hagyni az ivóvíz-ellátás, a természetvédelem és a rekreáció szempontjait sem. Nem a Dunát kell a hajózáshoz, hanem a hajózást kell a Dunához alakítani. Mindenki számára fontos, hogy a Duna kincsei, Gemenc, vagy a Duna-delta a jövőben is Európa maradandó értéke legyen. 

Érd is Duna-parti település

A Duna nagytétényi szakasza és az Érd-Ófalu határában található régi téglagyár közötti Duna szakasz gazdag természeti értékekben és jól megközelíthető kiránduló, pihenő és horgászhely. Az ártéri erdőknek Halásztelek partjával szembeni szakasza védett, szép ligeterdőket foglal magába. A lebetonozott védőgát kiváló kerékpáros közlekedést biztosít. 

Az Érd-Tétényi öblözet déli végpontja az érdi Kakukk-hegy Duna által alámosott pereme. A közvélekedéssel ellentétben ez nem löszös magaspart. Anyaga a Pannon-tóban ülepedett le 5-6 millió évvel ezelőtt, ez adja a rétegzett, színes megjelenését. Keleti, meredek pereme napjainkban is pusztul a Duna oldalazó eróziója miatt. 

A Duna Érd és Budafok között. Pirossal a Duna legnyugatabbi medre. Téténytől északra vizenyős területek jelzik az egykori medret (mapire.eu)

Budafok és Érd között egy kilenc kilométeres szakaszon kitárul a Duna völgye. Van olyan pontja, ahol a Tétényi-fennsík pereme két kilométernél távolabbra kerül a folyótól. Ebben az öblözetben található Nagytétény település és Érd egy része is. Folyásirányban haladva lefelé pedig a következő szigetek: Háros-, Kis-Háros-, Szerelem-, Hunyadi- és az érdi Beliczay-sziget. Kialakulása részben tektonikai okra vezethető vissza, részben a Duna oldalazó eróziója formálta. Egy süllyedékterület vonzotta magához a folyót, mely közvetlenül a fennsík pereméig bejárta a medertágulatot, alámosva a nyugati, domború partélet. Érdliget és Budafok között a magaspart peremén megtalálhatók a Duna egykori teraszainak kavicsanyaga, a legmagasabb terasz 45 méteres relatív magasságban található a Duna szintje felett. Később a Duna elhagyta ezt a medret és keletebbre talált magának új lefolyást. XIX. századi térképeken még feltüntették a hegyláb alatt kanyargó ágak helyén fennmaradt mocsaras mélyedéseket.