Érdekes poszt jött szembe velem minap az Érden láttam hallottam Facebook-csoportban: aláírásgyűjtést szerveznek a Tárnoki úti kiserdő dombjainak megmentéséért. De hát miért kellene megmenteni két dombot? Mert el akarják hordani. Miért akarnak két dombot elhordani? Azért, mert a két halom korábban nem volt szerves része a területnek, hat évvel ezelőtt nőtt ki a semmiből.

Na ne valami természeti csodát tessék elképzelni. A dombokat anno odahordták.

Ugyanis még az előző városvezetés idején, 2019 előtt a Modern Városok Program részeként a város nyugati részének – a mostani aszály előtt még létező, olykor komoly károkat is okozó – csapadékvíz-problémákra többféle megoldás is felmerült: először az, hogy a Bentába engedjék Érd esővizét, de mivel az nem valósulhatott meg, a patakba engedés helyett a Papi földekhez hasonló tározót építettek volna.

A beruházás azért csúszott – részben megváltozott a koncepció is –, mert a közműkiváltások megdrágították, illetve a 2018-as nagy esőzések után Tárnok visszavonta a korábban kiadott befogadói nyilatkozatát. Így született meg a Bagoly utca–Tárnoki út által határolt térségre tervezett szikkasztó terve.

A  T. Mészáros András polgármestersége idején kinevezett Kovács Péter Barna projektvezető 2020-ban arról beszélt lapunknak, hogy a létesítményhez mintegy 16 ezer köbméter, más építkezésekről származó, bevizsgált, megfelelő minőségű talajt gyűjtenek össze, amelyből a szikkasztó gátjai épültek volna meg.

A tervek szerint az egyik medence a Tárnoki út, a másik a Kolozsvári utca felől érkező csapadékot fogta és szikkasztotta volna el, miközben a terület parkerdő jellegét is megőrizték volna.

A beruházás azonban végül nem kapta meg a szükséges hatósági engedélyeket, miközben a tározó kialakításához felhasználni tervezett töltőföld egy része már a helyszínre került. Időközben – 2023-ban – megváltozott a jogszabályi környezet, a szabályozás engedékenyebb lett, amely akár lehetővé is tette volna a projekt megvalósítását.

Ám közben jelentkezett egy-egy pénzügyi, illetve jogi jellegű probléma. A pénzügyi: az Orbán-kormány befagyasztotta a Modern Városok Programot, a folyamatos pénzszűkében lévő kormányzat elvonta a maradványpénzeket a megyei jogú városoktól.

De még ha lett is volna pénz a megvalósításra, akkor sem jutott volna sokra az önkormányzat, ugyanis a Pest Vármegyei Kormányhivatal földhivatala behúzta a kéziféket. A földtörvény szerint – érvelt a kormányhivatal – nem lehet csak úgy, más helyről termőföldet ráhordani egy másik földterületre. Ezért elrendelte az érintett terület helyreállítását, magyarán a dombok elhordását.

A város határidő-módosítást kért, majd a bíróságon is megtámadta a döntést, de a Budapest Környéki Törvényszék elutasította a keresetet. Ezt követően a NAV 250 ezer forintos bírságot szabott ki az önkormányzatra, és 120 napos határidőt adott a kötelezettség teljesítésére.

Mint azt a Városházáról megtudtuk, az önkormányzat továbbra is keresi a jó megoldást. Ugyan a Városgazda némi terepmunkát már végzett a területen – megmozgattak annyi földet, hogy ha tényleg szükséges, a munkagépek fel tudjanak vonulni –, de Csőzik László a további munkálatok leállítását kérte, majd a Pest Vármegyei Kormányhivatal vezetőjéhez fordult a dombok elhordása ellen érvelve. A polgármester abban bízik, hogy az új kormány már másképp fog állni az ügyhöz, mint ahogy az előző állt, és elfogadja érveit.

Csőzik László szerint azért is ésszerűtlen az előző kormány idején meghozott kormányhivatali döntés, mert a föld elszállítása szerinte jelentős környezetszennyezéssel és -terheléssel járna. Várhatóan mintegy két hónapon át tartana a folyamat, ami ezernél is több fordulót jelentene a 22 tonnás teherautóknak. Az ezzel járó por-, zajszennyezést, nem beszélve a kipufogógázról, el kellene kerülni.

Ráadásul az Érdi Városgazda mintát vett a helyszínen lévő földből, amelyet akkreditált laboratóriumban vizsgáltattak be. Ebből kiderült, hogy a vizsgált elemek egyike sem érte el az egészségügyi határértéket, tehát az oda hordott termőföld nem szennyező, nem terheli az ott lévő eredeti talajt.

A polgármester azt is megjegyzi a levélben, hogy az oda járó, sétáló, kiránduló érdiek megszokták, sőt – mint a cikkünk elején bemutatott aláírásgyűjtési kezdeményezés is mutatja – megkedvelték a „dombokat”. A kutyások és kutyátlanok fokozatosan birtokba vették, a földhalmokon kerékpáros és ugratópályát alakítottak ki.

Csőzik László másik lényeges szempontja, hogy a kötelezés jelentős anyagi terhet ró az önkormányzatra, hiszen a területen lévő föld elszállítása még a legkedvezőbb konstrukcióban is több tízmillió forint kiadást jelentene.

A dombok ügye nemcsak jogi csörtét okozott, a lakosság is megosztott. Sokan szeretnék, ha maradnának, de akadnak olyanok is, akik nem adják aláírásukat az ügyhöz. A Tárnoki úton lakók beszámolói szerint időnként késő estig tart a hangoskodás, a crossmotorosok is órákon át bőgetik megvadult jószágaikat, ami különösen az idősebb polgárok számára jelent problémát.

A Tárnoki úti dombok jövője tehát egyelőre kifürkészhetetlen. Amennyiben döntés születik az ügyben, az Érdmost beszámol a fejleményekről.