A robbanás a csernobili ahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgerőmű negyedik blokkjában történt. A tényleges balesetet több tényező véletlen egybeesése okozta. Amellett, hogy a reaktor nem rendelkezett korszerű biztonsági rendszerrel, az auhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgatizálás is alacsony szintű volt.
Április 26. végzetes éjszakáján egy kísérlet folytattak az erőműben. Helyi idő szerint 1:24-kor – 40-60 másodperccel a kísérlet megkezdése után – két hatalmas robbanás történt. Feljegyezték, hogy a biztonsági rendszerek kikapcsolva, vagy üzemen kívül voltak a kezdeti robbanáskor. A gőz és a hidrogén robbanása a magasba emelte az 1200 tonnás reaktort, és ezzel tönkretette a tetőt. Néhány másodperc múlva jött a második robbanás. Több független tanulmány szerint az első robbanás kémiai volt, a második nukleáris:szemtanúk szerint az első robbanást piros, a másodikat pedig világoskék lángok követték, ezután egy gombafelhő emelkedett a reaktor fölé.
A radioaktivitás Csernobil negyedik, megsemmisült és lángoló reaktorából indult, amely beszennyezte mind a közeli, mind a távoli környezetet. A csernobili katasztrófa kivizsgálása hivatalosan azzal zárult, hogy a személyzet nem követte a szükséges biztonsági előírásokat.
Az első lépés a csernobili nukleáris baleset felszámolásához az égő reaktor csarnoka és a turbógenerátor terem tüzének eloltása volt. A különleges erőmű-tűzoltóság, valamint a Csernobilhoz közeli város tűzoltói együttes erővel eloltották a tüzet a robbanás utáni három órán belül. A reaktor szívében a grafit mégis tovább égett. A tűzoltók nem tudták a tűz okát, és csak öntötték a vizet a reaktor romjaira. Ez rontott a helyzeten, és az első kettőt több kisebb robbanás is követte, amely súlyos radioaktív szennyezéssel járt. Hogy a radioaktivitás ne terjedjen tovább, helikopterről különböző, a sugárzás megfékezését elősegítő anyagot dobtak a reaktor magjába: ötezer tonna bór, dolomit, homok és agyag-ólom vegyületet.Ezek az ömlesztett anyagok eloltották az égő grafitot és elnyelték a radioaktív aeroszolokat. Két héttel az összeomlást követően a szovjet hivatalos szervek úgy döntöttek, hogy megőrzik az erőmű teljes összeomlott blokkját egy különleges szarkofág betontestben, saját hűtőrendszerrel.
A csernobili robbanás a radioaktív anyagokat 1,5 kilométer magasságba emelte a levegőben. Ebben a tengerszint feletti magasságban a délkeleti szél a radioaktív felhőt egészen Skandináviáig vitte. A felhő elrepült Skandinávia fölött, majd újra Ukrajna felé fordult. A baleset napján a szél irányt változtatott nyugat felé. A második szennyezett felhő így repült Lengyelországon keresztül Csehszlovákiába és tovább Ausztriába, ott pedig az Alpoktól visszaütközve visszarepült Lengyelországba. Amennyire ma tudjuk, nincs olyan hely a világon, ahol a csernobili radioaktív felhők nem voltak jelen.
Hivatalosan a csernobili tragédia mintegy 600 ezer ember életét érintette. Különböző kategóriákba sorolják a sugárzás áldozatait. A legnagyobb csoport 200-240 ezer felszámoló: mentők, katonák, akik a szennyeződés eltávolító munkákat végezték (likvidátorok), tűzoltók, valamint rendőrtisztek. Továbbá egy 116 ezer lakost számláló csoport, a Csernobil közelében található szennyezett területekről. 220 ezer egyéb személyt evakuáltak később Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország szennyezett területeiről. Mégis, napjainkban mintegy 5 millió ember él tovább a szennyezett területeken.
A radioaktív szennyezés leginkább a közeli várost, Pripjatyot szennyezte. Ez a város az erőmű dolgozóinak épült, mindössze három kilométerre az ahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgerőműtől. Az állami tisztviselők a baleset utáni napon nem figyelmeztették a város 50 ezer lakosát a radioaktív szennyezés veszélyére, és jódpirulát sem biztosítottak számukra, ami segített volna a sugárzás ellen. Az erőmű baleset miatt a sugárzás szintje meghaladta a természetes szint ezerszeresét. Pripjaty evakuálására másnap került sor, 1986. április 27. délutánján. A lakosok csak a szükséges dolgokat vihették magukkal, azzal a tudattal, hogy három nap múlva visszatérhetnek. Az evakuálás ideje alatt hatalmas sugárzásnak voltak kitéve.
Pintér Norbert két alkalommal is járt Pripjatyban, élményeiről a Bundáskenyérben beszélt:
