Az önkormányzatok megerősítését és a helyben maradó források növelését sürgeti Csőzik László polgármester a HVG-nek adott interjúban, illetve saját facebook bejegyzésében is fontos állításokat tesz.

A polgármester szerint a jelenlegi rendszer nem a helyi közösségek érdekeit szolgálja, és egyre nehezebb helyzetbe hozza a településeket.

Csőzik egy korábbi beszélgetését is felidézte Magyar Péterrel, akivel az ATV stúdiójában váltották egymást. Elmondása szerint a miniszterelnök-jelölt egyetértett abban, hogy a szolidaritási hozzájárulás címén túl sok pénzt von el az állam az önkormányzatoktól, ugyanakkor azt is jelezte: kormányra kerülve ők sem szüntetnék meg teljesen ezt az eszközt.

A polgármester szerint a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi rendszere sarc, amely nem a rászoruló települések felzárkóztatását szolgálja, hanem beolvad a központi költségvetésbe. Ezt saját példával is alátámasztotta: Érd idén több mint 600 millió forintot fizet be ezen a címen, miközben folyamatos likviditási gondokkal küzd.

Legfrissebb közösségi bejegyzésében arról számolt be, hogy az új kormány megalakulásáig az ügyvezető Orbán-kabinet csak Érdtől további 520 millió forintot vonna el. Emiatt leállította az utalásokat, mivel azt jelenleg csak bankhitelből tudnák teljesíteni, ami jelentős kamatterhet róna a városra és az adófizetőkre.

A poszt szerint Érd pénzügyi helyzete ismét szűkössé vált: a város számlája mínuszba fordult, miközben a soron következő szolidaritási befizetés 233 millió forint, az éves teher pedig 611 millió. Emellett 152 millió forint iparűzési adóbevétel-elvonással és 135 millió forintnyi, korábban az óvodai bérekre kapott állami támogatás visszavonásával is számolni kell.

Csőzik külön problémának nevezte, hogy a befizetett szolidaritási adó felhasználása nem átlátható. Mint írta, a Magyar Önkormányzatok Szövetségén keresztül hiába kértek elszámolást az Államkincstártól, Nagy Márton miniszter elismerte: a pénz beolvad a központi költségvetésbe, útja nem követhető.

Országos szinten is aránytalannak tartja a rendszert: az önkormányzatoknak juttatott 1200 milliárd forinttal szemben mintegy 400 milliárdot von el az állam, vagyis a finanszírozás jelentős része visszavett forrás. Szerinte méltányos lenne, ha az új kormány már idén 100–200 milliárd forinttal csökkentené az elvonást.

A polgármester a gépjárműadó teljes elvonását is bírálta, amely korábban helyben maradt. Érden ez évente mintegy 500 millió forintot jelentene, amelyből értelemszerűen útfejlesztések valósulhatnának meg, hiszen erre találták ki.

A kötelező önkormányzati feladatok állami finanszírozását szintén elégtelennek tartja: jelenleg átlagosan csak a költségek 45 százalékát fedezi az állam. Bár az óvodák esetében kedvezőbb a helyzet, sok más területen – például közétkeztetésnél vagy temetőfenntartásnál – saját forrásból kell pótolni a hiányt, ami visszaveti a fejlesztéseket.

Csőzik László szerint a megoldás nemcsak pénzügyi, hanem jogi kérdés is. A településeknek vissza kellene kapniuk alapvető hatásköreiket – például az építési engedélyezést vagy az iskolafenntartást –, és ezeknek az Alaptörvényben is meg kellene jelenniük. Hangsúlyozta ugyanakkor, valódi változás csak akkor érhető el, ha ezekhez a feladatokhoz megfelelő források is társulnak.

A polgármester a szolnoki és szentesi példához hasonlóan az új kormány felállásáig vár a szolidaritási hozzájárulás befizetésével. Bízik abban, hogy az új kabinet rendezi az önkormányzatok finanszírozását és helyreállítja autonómiájukat.

Ettől függetlenül a kormány simán élhet az inkasszózás jogával, ez a veszély fenyegeti Érdet, tehát előfordulhat, hogy a pénzt a kormány egyszerűen leemeli Érd számlájáról, hiába a szándék, hogy nem fizetjük be.