Körbenőtte a város a belső területein húsz-harminc éve létrehozott telephelyeket. A lakosság igényei gyakran ellentétesek a vállalkozások működésével. Sok cég nem tud fejlődni megfelelő terület hiányában. Jelentős iparűzési adót fizető vállalkozások kerülnek választás elé: elhagyják-e a várost és máshol keressenek alkalmas területet. „Több olyan tagunk van, aki évek óta vár fél-egy hektáros fejlesztési területekre. Ígéret mindig volt, de ami szóba jött, annak a földrajzi elhelyezkedése, infrastrukturális lehetősége, ára nem versenyképes más, Érdtől nem túlzottan távoli területekével” – mondja Csóli Csaba, az ipartestület huszonhét év után leköszönt ügyvezetője.
A várostól néhány kilométerre, nem a központi régióban kialakított ipari területeket jóval kedvezőbb áron és elérhető pályázati feltételek mellett kínálnak az érdiek számára. De kinek jó ez? Az ipartestület a város egyik legnagyobb civil szervezete, munkaadói érdekképviselet. Célja, hogy a több évtizede itt működő cégek a helyi fejlődés motorjai lehessenek. „Vállalkozásaink a város legautentikusabb lokálpatriótái, hiszen minden fontos dolog ide köti őket. Itt élnek, itt dolgoznak, itt teremtenek munkahelyet, itt értékesítik szolgáltatásaikat, termékeiket és hozzájárulnak a város pénzügyi működéséhez. Az önkormányzatnak azonban – úgy tűnik – mindegy, honnan származik a bevétel”. Csóli Csaba szerint legalábbis ezt szemlélteti a multinacionális AVL betelepülése, amely azt a területet kapta meg, ami évek óta a helyi kis- és középvállalkozások „inkubátorháza” számára lett kijelölve.
A kormány több milliárdos állami támogatással és évekre biztosított adókedvezménnyel is segítette a telephely létrehozását. Mindeközben a helyi vállalkozások előny helyett hátrányból indulnak. Az általuk tervezett beruházások ugyanis gyakran együtt járnak a helyi építési szabályzat módosításával, aminek költségeit és más, a város fejlődése számára fontos beruházások költségeit feltételként szabják nekik a beruházás engedélyezéséhez.
Szerinte az ipartestület legjelentősebb projektje, a Mesterek Háza beruházás is ennek a szemléletnek az áldozata. A beruházás a Budai úton a városi arculatváltás első lépése lehetett volna. A tervezésébe még az előző önkormányzattal kezdtek bele. A közel hétezer négyzetméteres központban számos kisipari, kiskereskedelmi és magán-egészségügyi szolgáltatás mellett étterem, konferenciaterem és mozi is helyet kapott volna, a helyi vállalkozások számára pedig önköltségi áron kerülhetett volna tulajdonba vagy bérleménybe. Az előző városvezetés azzal utasította el, hogy közlekedési szempontból nem megvalósítható. Az új városvezetés pozitívan fogadta, de másfél év alatt semmi előrelépés nem történt.
Csóli Csaba 1993-ban vállalta el az Érd és Környéke Ipartestület operatív irányítását, eredetileg egy évre. Pataki János elnök kérte fel erre, mivel a kötelező tagság megszűnése és egy APEH-büntetés miatt akkor is válságos helyzetbe került a szervezet. Azt mondja, nem tudja folytatni a munkát abban az értékrendben és elhivatottságban, amelyben annak idején elkezdte. „Az idő megy, én pedig a hatvannyolcadik évemben járok. Átadom a lehetőséget a fiatalabbaknak, akiknek még van idejük kivárni az eredményt!”
Úgy véli, folyamatosan gyengülnek az érdekképviselet és érdekérvényesítés lehetőségei. Az ipartestület a helyi gazdálkodók érdekében a helyi politikában is részt kívánt venni, de mivel ez az utóbbi két választás során „aktualitását vesztette”, inkább a megválasztott városvezetéssel igyekszik jó kapcsolatot kialakítani és együttműködni a közös célok érdekében.
„Lehet bárki bármelyik párt tagja, az ipartestületben mindig iparos marad” – mondja a március 3-án megválasztott új ügyvezető, Kincses János. Az eredetileg gépészmérnökként végzett vállalkozó több cégben tölt be vezető szerepet és széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Az elektromos szerelési anyagok gyártása és kereskedelme mellett megújuló energiára épülő projektekkel és innovációval – napelemes erőművek tervezésével és kivitelezésével, valamint műanyag-újrahasznosítással – foglalkozik. Szerinte itt az ideje, hogy Érd elfoglalja méltó helyét a megyei jogú városok között és kihasználja egyedülálló adottságait, vagyis megszülessen a modern város, ahol élni és vállalkozni egyaránt jó. Kiemeli, az ingatlanárakra is pozitívan hatna, akár harminc százalék értéktöbbletet is eredményezhetne, ha a közterületek a mai kihívásoknak megfelelően néznének ki. Emellett jelentősen csökkenhetne az ingázásra fordított idő, amelyet a munkavállalók a családjukkal tölthetnének.
Szerinte terület és – a Modern Városok Program keretében – forrás is rendelkezésre áll a fejlődéshez, csak tervre és tenni akarásra van szükség. Fontos lenne egy legalább 200 hektáron kijelölt ipari park, aminek megvalósítására több próbálkozás is történt, ez idáig sikertelenül. A 2015-ben indult inkubátorház-beruházás a mai napig nem valósult meg, mint ahogy a Budai útra tervezett Mesterek Háza sem. Márpedig a növekvő cégeknek megfelelő ipari területre, a periférikus utcákba szorult szolgáltatóknak belvárosi kereskedelmi központra, a lakosságnak pedig munkahelyekre és közösségi terekre van szüksége. A Duna-parton korzót lehetne kialakítani, Ófaluból pedig Szentendréhez hasonlóan turisztikai látványosság válhatna. A két vasút közötti területet össze lehetne kötni egy harmadik felüljáróval, ahol új sport- és szórakoztató központ épülhetne. Valamikor három gyógyfürdő is működött Érden, mára egy sem üzemel, de minden lehetőség adott, hogy újra gyógyfürdők és gyógyszállók épüljenek.
Mindezekhez elengedhetetlen a helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása, amelynek kidolgozásában szívesen részt vállalna az ipartestület, akár konzorciumi tagként is. Szerintük a változáshoz szoros együttműködésre és évtizedekre előremutató stratégiára lenne szükség. Kincses János szeretne minél több új tagot bevonni az ipartestületbe, akikkel közösen szeretne gondolkodni a város arculatán és a vállalkozói kultúra formálásán. Úgy véli, mindenkinek az az érdeke, hogy az érdi vállalkozások Érden maradjanak és szaktudásukkal hozzájáruljanak a város fejlődéséhez.
Szűcs Gábor: „A lehetőségeink határáig nyújtózunk”
„Az Érd és Környéke Ipartestület fontos partnere önkormányzatunknak, és a jövőben is nagyon számítunk arra, hogy az ipartestület szaktudását, tagjai szerteágazó tapasztalatait és a város gazdasági életében betöltött szerepét hasznosítva, közösen mozdíthatjuk előre Érd fejlesztésének ügyét” – reagált az Ipartestület vezetőinek mondataira Szűcs Gábor alpolgármester. Hozzátette: a város már eddig is számos kérdésben együttműködött az Ipartestülettel, most is folyamatos a tárgyalás, egyeztetés.
„Csóli Csaba több évtizedes munkájával megalapozta a testület magas presztízsét és azt, hogy véleményüket az önkormányzat és más gazdasági szereplők is figyelembe vegyék. Szeretném megköszönni, amit eddig Érdért és a helyi iparosokért tett, egyúttal sok sikert kívánok az új vezetőnek, Kincses Jánosnak, akivel érzésem szerint – mivel alapvető céljaink azonosok – nem lesz nehéz közös nevezőre jutnunk” – fogalmazott az alpolgármester.
„Természetesen mi is nagy ívű terveket igyekszünk végrehajtani, a tavaly ősszel elfogadott, 2024-ig szóló Gazdasági Program világosan kitűzi, milyen eszközöket rendeljünk ahhoz, hogy a legfőbb célt, Érd gyarapodását, az érdiek jobb boldogulását és életminőségének javítását elérjük. Ehhez a versenyképesség növelése elengedhetetlen, és egyetértünk abban, hogy olyan egybefüggő fejlesztési területre lenne szükség, amely önkormányzati tulajdonban áll és elsősorban a helyi vállalkozók érdekeit szolgálja. A pénzügyi és szabályozási korlátok azonban erősen határt szabnak e törekvéseknek, és az is jól ismert, hogy az önkormányzatok cselekvési szabadsága az elmúlt egy évben a bevételeikkel egyenes arányban csökkent.
Továbbra is a legjobb viszonyra törekszünk azonban a kormánynyal és a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-vel (NIPÜF), és a lehetőségeink határáig fogunk nyújtózni azért, hogy az érdi vállalkozások a jelenleginél jobb feltételekkel tudjanak versenyebe szállni. Ebben támaszkodni szeretnénk az ipartestület lobbierejére és reálisan kivitelezhető javaslataira is. Ami a most futó projekteket illeti, az új Integrált Területfejlesztési Stratégia (ITS) elkészítésében és a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) felülvizsgálatában is partnerként számítunk szakértőikre” – mondta az alpolgármester.
