A Magyar Földrajzi Múzeumban a kultúra napja alkalmából megrendezett programon T. Mészáros András polgármester köszöntőjében dicséretesnek nevezte, hogy a jeles napon a központi ünnepségsorozat mellett a Magyar Földrajzi Múzeum évről-évre külön műsorral jelentkezik, amiben kiemelt figyelmet szentelnek Érd természeti értékeinek bemutatására.

–Talán a városiasodás következtében kicsit ellustultunk ahhoz, hogy kimenjünk a Duna partra, a Czabai-kertbe vagy a Fundoklia-völgybe. Azért jó, hogy a múzeum diorámáiban koncentráltan megjelennek ezek a pillanatok, mert talán kedvet adnak ahhoz, hogy valóban az eredeti környezetükben is megnézzük őket – fogalmazott a polgármester.

De mik is azok a diorámák, amelyeket a magyar kultúra napja alkalmából bemutattak a múzeumban? A diorámák bár régebben népszerűek voltak, mást is jelentettek, mint mai, modern változatuk, de aztán a mozgókép megjelenésével szerepük és közkedveltségük csökkent. Most azonban újra reneszánszukat élik. Ma elsősorban a múzeumokban kiállított 3 dimenziós maketteket jelentik – mondta el dr. Vásárhelyi Tamás biológus, kandidátus, a hazai természettudományi múzeumpedagógiai képzés létrehozója avató beszédében.

A diorámák ereje abban rejlik, hogy segítségükkel életszerűbbé válnak a kiállított anyagok, hiszen helyet adnak annak, hogy a bemutatni kívánt élőlények természetes közegüknek valósághű másolatában jelenjenek meg. Itt nem egy üvegvitrinben lehet tanulmányozni a preparált állatokat, hanem olyan 3 dimenziós makettben, ami természetes élőhelyüket adja vissza valósághűen – köszönhetően Sipos György és az érdi Dermoplasztikai Műintézet munkájának, vagy inkább műalkotásának. Mert valóban ezek a diorámák már-már műalkotások, ahogy azt Mácsai Anetta igazgatóhelyettes is megfogalmazta, a bennük bemutatott szereplők és jelenetek szinte életre kelnek.  

És hogy mi volt a cél, amikor úgy döntöttek, diorámákban mutatják be Érd természeti kincseit?

-Fontos, hogy megismerjék az érdi gyerekek, hol élnek. Nem csak a történelmi eseményeket, hanem, hogy milyen földrajzi, biológiai, ökológiai sajátosságai vannak a városnak, ami körbeveszi őket, a diorámák ugyanis nagyszerűen be tudják mutatni élőhelyünk, lakókörnyezetünk természeti változatosságát – magyarázta az igazgatóhelyettes.

A Magyar Földrajzi Múzeumot Sipos György kereste fel annak idején, 2009-ben azzal az ötlettel, hogy a neandervölgyi ősemberek életét diorámákban mutassák be. Mácsai Anetta pedig nem sokáig habozott, hiszen rögtön meglátta az ebben rejlő lehetőséget.

– Mennyivel másabb egy olyan diorámát megnézni, ahol látni lehet, hogy az ősemberek hogyan éltek, milyen állatokra vadásztak, milyen eszközöket használtak, mint hogyha csak csontokat nézegetnénk egy vitrinbe zárva – fejtette ki az igazgatóhelyettes. – Ez a dioráma azért is volt különleges, mert neandervölgyi ősemberek életét sehol az országban máshol nem lehet diorámában megtekinteni – tette hozzá Mácsai Anetta.  

Az első érdi dioráma tehát két ősembert ábrázol: egy apát a gyermekével, ahogy hazatérnek vadászat után. A segítségével 80 ezer évet utazhatunk vissza az időben, és megismerhetjük azokat a fajokat, amelyek itt éltek akkor a környéken. A jobb beleélést vagy átélést segíti a dioráma mellett az is elő, hogy a gyerekek olyan csontokat vehetnek a kezükbe, amelyeket a Fundoklia-völgyben találtak a neandervölgyi ősember lelőhelyén. Az óvodások számára még egy kerettörténetet is kitaláltak a múzeumpedagógusok a diorámához. Ennek főszereplője az ősember gyerek, Borzi és legjobb barátja, egy barlangi medvebocs, Brumi, akivel együtt járnak vadászni, de Brumi eltűnik, és ahhoz, hogy előkerüljön, különféle feladatokat kell megoldaniuk a gyermekeknek. Gyűjtögetniük, vadászniuk kell például, és ha ezeken túljutnak, akkor nyílik lehetőségük arra, hogy Brumival találkozzanak (,aki egy 1,5 méteres plüssmackó, és nagy népszerűségnek szokott örvendeni a kicsik körében – ahogy azt Mácsai Anetta elárulta).

Amikor az ősemberes dioráma elkészült, a földszinten kapott helyet, és a múzeum munkatársai nem is álmodtak arról, hogy ennek a történetnek folytatása lesz vagy lehet. A 2011-es felújítás keretében azonban kialakították a tetőtéri közösségi teret, és ekkor nyílt arra lehetőség, hogy folytassák a dioráma sorozatot.

A Magyar Földrajzi Múzeum valamennyi diorámája védett természeti területről ad képet. Az ősemberes dioráma mellett ma már Érd Duna-parti világát, a Beliczay-szigetet, a magaspartot, a valamikori Hamzsabégi-erdőt is bemutatják a diorámák a múzeumban.

– Ha megkérdeznénk Magyarországon az embereket, a többség azt mondaná, hogy Érd nem Duna-parti település – emelte ki Mácsai Anetta, aki hozzátette, hogy ezt a képet szerették volna módosítani azzal, hogy először ezeket a helyszíneket és az ott élő fajokat tették meg a diorámák főszereplőivé. A Fundoklia-völgy diorámájában már olyan növények rekonstrukciói is helyet kaptak Polgár Ágnesnek köszönhetően, mint a turbánliliom vagy a tavaszi hérics. Sőt, van egy úgynevezett ház körüli dioráma, ami az 1950-es évek Ófalujába repíti vissza a látogatókat, amikor a minaretnek még nem volt csúcsa. A ház körüli dioráma segítségével lehet mesélni arról, hogyan éltek a nagyszülők, dédszülők, azaz nemcsak földrajzi vagy biológiai, hanem néprajzi és történelmi ismeretek átadására is kiválóan alkalmas.

Minden dioráma előtt egy kisebb vitrin, interaktív pult kapott helyet, ami kiegészítik a diorámákat, hogy még több információt nyerhessünk belőlük.

Mácsai Anetta hangsúlyozta, hogy a diorámákban látható preparált állatok nem azért pusztultak el, hogy itt legyenek, hanem természetes módon haltak meg.

– Ezek a preparált állatok itt élnek tovább. A halálukkal is tudományt szolgálják – tette hozzá a múzeum igazgatóhelyettese.

A jövőt illetően Mácsai Anetta elmondta, hogy bár gyönyörű a meglévő dioráma sorozat, de még többet szeretnének, hiszen a növényvilágnak nem jutott elegendő hely az eddigiekben, ezért a tervek között szerepel egy 40 növény- és gombafajt bemutató dioráma elkészítése is.

A Magyar Földrajzi Múzeum várja óvodás csoportok és iskolai osztályok jelentkezését a diorámák és azokon keresztül Érd természeti értékeinek bemutatására, interaktív foglalkozások keretében.