Ősszel még attól tartottak az egészségügyi szakemberek, hogyha beköszönt az influenzaszezon, még nagyobb nyomást jelenthet a koronavírus-járvány miatt egyébként is leterhelt egészségügyi rendszernek. Az influenzának azonban január elejéig szinte nyoma sem volt Magyarországon.

Alig van influenzás
A Nemzeti Népegészségügyi Központ utolsó, január 13-i jelentése szerint az azt megelőző héten mindössze 4100 fő, míg tavaly január 6. és 12-e közötti héten 9500 fő fordult influenzaszerű tünetekkel orvoshoz.

Az influenzavírus tehát már jelen van az országban, de jóval kevesebb megbetegedést regisztrálnak, mint tavaly ilyenkor.
A jelenség nem egyedülálló. Az USA-ban például az idei influenzaszezon jóval gyengébb, mint tavaly vagy tavalyelőtt.

Maszk, oltás és a vírusok közötti kölcsönhatás
Elizabeth Lee, a Johns Hopkins Közegészségügyi Iskolájának fertőző betegségekre specializálódott epidemiológusa szerint a COVID-19 visszaszorítása érdekében hozott óvintézkedések, mint például az otthonmaradás, a maszkok viselése, a gyakori kézmosás és a társadalmi érintkezés korlátozása, szintén segítenek abban, hogy ne terjedjen az influenza.

A kutató ezen kívül megemlítette, hogy vannak olyan kutatások, amelyek az egyes vírusok kompromisszumkötését vizsgálják. Például a légúti syncytialis vírus (RSV) és az influenza kölcsönhatásba lépnek egymással.

Ha az ember megfertőződik az egyikkel, akkor lehetséges, hogy immunválasz miatt a másik fertőzés nem hatalmasodhat el rajta. 
Harmadrészt nem szabad elfelejtkezni, hogy világszinten 2020-ban 188 millió adag influenzavakcinát osztottak ki december közepéig, ami közel 20 millió adaggal több, mint a 2019-es adat.

Influenza vagy covid?
A tapasztalatok azt mutatják, január végén, február elején már nem szerencsés beadni az influenza elleni vakcinákat, mert a védettség kialakulásához 10-12 napra van szükség. Így megvan a veszélye, hogy ráoltanak egy influenzás páciensre, amely önmagában nem veszélyes, de kellemetlen mellékhatásokat okozhat. Az influenza tünetei hasonlóak a koronavírushoz.