Több éves szakmai munka eredményeként elkészült Érd településterve, ami jóval komplexebb, mint egy építési szabályzat. A településtervet – ahogy Érd MJV közösségi oldala fogalmaz – „bátran nevezhetjük a város építési, gazdaságfejlesztési, urbanizációs ’alkotmányának’, hiszen az ebben foglaltak nemcsak tervek, hanem jogszabályok is egyben, amelyek meghatározzák például, hogy hová, mi és hogyan építhető.”

A szabályozás egyik fő célja megállítani a féktelen társasházépítést, ugyanakkor lehetővé tenni a városközpont fejlesztését, valamint a gazdaság fejlesztése révén növelni a bevételeket.

A Város-TeamPannon Kft. által készített várostervet a közgyűlés még nem fogadta el, egyelőre a véleményezésnél tart a folyamat.

Az itt élők észrevételeit, kívánságait természetesen nemcsak most, a településterv elkészülte után, hanem a koncepció kidolgozása során is figyelembe vették: ehhez jó alapot szolgáltatott a 2022-es közösségi gyűlés, valamint az a két online lakossági fórum, amit Csőzik László polgármester tartott.

Most pedig, a településterv elkészülte után megindul a partnerségi egyeztetés a szakhatóságokkal, a környező településekkel, a különféle ágazatokkal és természetesen a lakossággal. Ennek hogyanját s mikéntjét jogszabály írja elő.

A véleményezésre több csatornát is biztosítanak. Csőzik László a napokban építészekkel egyeztetett a településtervről, október 15-én pedig lakossági fórumot tartott a TeamPannon Kft-vel közösen, így mindenkinek lehetősége volt személyesen megtenni javaslatait, elmondani észrevételeit.

A véleményeket természetesen nem csak itt lehetett közölni. A kormányrendelet szerint a lakossági fórumot követően öt nap áll rendelkezésünkre, hogy észrevételeinket megtegyük. Ezeket október 21-ig küldhetjük el a foepitesz@erd.hu e-mail címre, vagy postai úton a hivatalba.  E-TÉR felületen október 27-ig áll nyitva ez a lehetőség.

Aki nem tudott eljönni a lakossági fórumra, vagy csak most, cikkünkből értesült róla, természetesen nem maradt le semmiről: az október 15-ei fórumot az ÉrdMost teljes terjedelmében közvetítette, itt visszanézhető, a településterv dokumentációja pedig Érd honlapján itt megtalálható.

Olvasóinknak alább röviden összefoglaljuk a lakossági fórumon elhangzottakat, illetve azt, amit a várostervezettel kapcsolatban tudni érdemes.

Csőzik László polgármester bevezetőjében elmondta: a településtervnek több fontos problémát kezelnie kell a szabályozás szintjén, egyik a túlépítés, a lakosság beáramlása.

Másik a gyenge, illetve elaggott infrastruktúra (gondoljunk csak arra, hogy a vízművek már nem bírja kapacitással a beköltözések miatt jelentősen növekvő fogyasztást). A harmadik fontos tényező a klímaváltozás, illetve ennek negatív hatásai, a negyedik a rossz településstruktúra, az ötödik pedig a forráshiány.

Csőzik László hangsúlyozta azt is, amellett, hogy szeretnék megakadályozni a túlzott beépítéseket, a szakértők szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni az igények változását: ha modern városban szeretnénk élni, a városközponti területeken olyan lakóház-beépítéseket is engedélyezni kell, amelyek a települést valóban várossá teszik.

„Tökéletes településtervet lehetetlen készíteni, hiszen mindenki egy kicsit mást gondol Érdről, és mindenki egy kicsit máshogy képzeli. Lesz benne számos olyan pont, ami nem fog mindenkinek tetszeni. Azt várjuk önöktől, hogy mutassanak rá a hibákra, célokra, megközelítésekre, irányokra, amelyekkel nagyon nem értenek egyet, illetve problematikusnak gondolnak. Mondjanak olyan javaslatokat, amelyekkel jobbá lehet tenni a tervezetet.”

„Ez egy 1.0-ás verzió, javítására, csiszolására, finomhangolására nyitottak vagyunk. Tehát kérem, úgy nézzék az anyagot, hogy változtatható, de elérte már azt a formát, hogy ki lehetett állni vele a nyilvánosság és a szakma elé” – mondta a városvezető, aki arra biztatott minden jelenlévőt, hogy éljen az írásbeli véleményezés lehetőségével.

A településtervezetet Móricz Anna tájépítészmérnök ismertette a tervezőcsapat nevében. Hangsúlyozta, hogy az elkészítésbe nemcsak az önkormányzatot, hanem számos szakági tervezőt (például közművek, közlekedés) bevonták. A tervezést olyan vizsgálatok alapozták meg, amelyek kellő részletességgel feltárták a város állapotát.

„A megfogalmazott jövőterv szerint Érd alvóvárosból egy pezsgő, élő várossá szeretne válni, élhetőbb, vonzóbb, városias hellyé. Az értékteremtés középpontjában a helyi közösség és a biztonságos városműködés áll. A település területe óriási, ezért a város a további szétterülés helyett a központi szerepű fókuszterületek besűrítésére koncentrál, a városi funkciók gazdagítására”.

Hangsúlyozta: olyan városszerkezetet kell kialakítani, amely próbál megoldást nyújtani a folyamatos beáramlás miatti igényekre és a már meglévő kertvárosias miliőt is megőrzi. Ennek részeként munkahelyi zónákat fogalmaznak meg és a városmag szerepét is újraértékelik.

Mint mondta, szükséges a minőségi társasházi kínálat kialakítása is, figyelemmel a fiatalokra és az egyre idősödő korosztályok igényeire is. Ám mindezt úgy, hogy a féktelen beköltözés ne nyomorítsa meg a várost, és Érd megőrizze kertvárosi karakterét.

Az építész fontos célként említette még a közlekedési, a gazdasági, valamint a zöldinfrastruktúra, az intézményhálózat és a rekreációs szolgáltatások fejlesztését és a lakáskínálat bővítését, az esélyegyenlőséget és a szemléletformálást a környezethasználat területén (gondoljunk akár a klímavédelemre, akár az illegális hulladéklerakásra).

A közönség soraiból több kérdés, észrevétel is érkezett egyes lakóövezetek tervezett átminősítésével kapcsolatban. Volt, aki a Törökbálintra vezető út gyalogos vagy kerékpáros sávval való kibővítését kérte, másvalaki a parkvárosi közösségi közlekedés fejlesztését.

Egy lakos a földkábelek mielőbbi kiépítését szorgalmazta, hogy a légvezetékek mentén lévő fák drasztikus csonkolásának vége lehessen. Érkeztek kérdések a Sóskútra vezető fehér úttal, valamint a levendulással és a környező ipari övezetekkel kapcsolatban is.

Többen nem egyéni kérdésekkel érkeztek, hanem a tervezettel kapcsolatban fogalmaztak meg általános észrevételeket. Az egyik hozzászóló szerint például ellentét feszül a kertvárosias Érd megőrzése és a megyei jogú várossá válás igénye között, ezért komoly társadalmi párbeszédre lenne szükség e témában.

Ezzel kapcsolatban Csőzik László elmondta, a párbeszéd folytatódik, várják írásban is a javaslatokat, és biztosra vehető, hogy egy olyan tervezet kerül majd elfogadásra a közgyűlés, a városi képviselők elé, amelybe beépítették a lakossági véleményeket, illetve az építész és mérnök szakma, mi több, a szomszédos települések vezetőinek észrevételeit.

„A fórumon meghallgattuk az egyedi problémákat, és igyekszünk ezeket orvosolni. Meghallgattuk az általános javaslatokat is. A fórumon résztvevők lényeges dolgokra mutattak rá, amelyek a tervezés folyamatát jobb irányba fogják terelni.

Ugyanakkor nem szeretném, ha az eljárás megállna, hiszen a cél az, hogy minél hamarabb elfogadjuk a településtervet – de olyat fogadjunk el, ami az itt élők jövőjéről szól. Hiszen ez a dokumentum meg fogja határozni a következő két-három évtized építkezéseit Érden” – zárta szavait Csőzik László.

A témával kapcsolatos következő cikkünkben azt vizsgáljuk majd, hogyan változik a Helyi Építési Szabályzat a településterv részeként.