Érdhez kötődő 18-29 éves fiatalok számára írt ki az önkormányzat egy zöldítő pályázatot az Urbio Bauhaus programhoz kapcsolódva, még tavaly ősszel.

A fiataloktól egy olyan projekt kidolgozását várták, ami hatással lehet Érd városi klímájára, biodiverzitására, és elősegítheti egy élhetőbb városi környezetet kialakulását – mindezt  úgy, hogy a megvalósítás költséghatékony legyen, és beleférjen bruttó 20 millió forintba. Fontos szempont volt a társadalmi részvétel erősítése is.

A pályázat eredményét november utolsó hetében hirdették ki.  A három nyertes részt vehetett az Urbio Bauhaus fiataloknak szervezett versenyén, amit a horvátországi Pulában rendeztek májusban.

Ennek részleteiről számoltak be a nyári szünet utáni első Biocentrum találkozón, amin az Urbio Bauhaus érdi projektjeit kidolgozó szakemberek, önkormányzati munkatársak, környezetvédők és civilek vettek részt.

Mint arról Jagodic-Spilák Eszter pályázati referens beszámolt, a pulai rendezvény első napján a partnervárosok (köztük Érd) fiatal tehetségeinek a pulai Gregovica egyik parkolóterületét kellett zöldebb, esztétikusabb és emberközpontúbb városi térré alakítaniuk, persze csak a tervezés szintjén.

A magyar csapat tagjai Perényi Zoltán Gábor, Nagy Milán és Házi Tamara voltak. Testhezálló volt a feladat, hiszen mindegyikük a MATE Tájrendező- és Kertépítő mérnök szakára jár. A versenyben  csak egyetlen győztest hirdettek: a legjobbnak ítélt megoldást a wrocławi csapat dolgozta ki a szakértői zsűri szerint.

A programnak ezzel még nem volt vége. A pulai találkozón jelen voltak a nemzetközi projektpartnerek is, akik megvitatták az Urbio Bauhaus program végső megvalósítási szakaszát, az elszámolási feladatokat, valamint a konzorciumon belüli jövőbeli együttműködést. De ennél jóval több is volt ez a találkozó, mivel helyt adott intenzív ötletbörzéknek, élénk vitáknak és értékes tapasztalatcserének is.

A kétnapos rendezvényből nem maradhatott ki a vezetett városnézés sem. A vendégek ellátogattak a Verudella Akváriumba és a Brijuni Nemzeti Parkba is, ahol sokféle természetalapú megoldást ismerhettek meg.

A tavasz és a nyár nemcsak ezt a pulai kirándulást tartogatta, az Urbio Bauhaus projekten belül több programot is megvalósítottak, a Beliczay-szigeti sétától az iskolai magaságyás-építésig.

Rendeztek Érd Kincsei természeti versenyt az iskolások között, szintén a gyerekeknek nagy bogarászversenyt(ennek eredményhirdetése októberben lesz), a felnőtteknek pedig faápolási workshopot tartottak.

Megrendezték a helyi környezetvédelmi projektekről tájékoztatást adó Zöld Fórumot a civil szervezetek bevonásával, és a Nyitott kertek programot is. Ez utóbbiak olyan események voltak, amelyek nemcsak minél több városlakó bevonását célozták, hanem a jó gyakorlatok, tapasztalatok átadását is.

Bár az Urbio Bauhaus programnak novemberben vége lesz, a szakemberek és a környezetvédők több, hosszú távon is igen hasznos programot szeretnének még megvalósítani.

Többek közt felmérni a Sánc-hegyen megtelepedett invazív fajokat (uniós források bevonásával), és elkészíteni a régóta tervezett fakatasztert. Fák, ágyások örökbefogadását célzó programban is gondolkodnak, és felmerült a tartálykocsis locsolóséták megszervezése is.

A közösség bevonását és a környezeti nevelést célzó programokat is kiemelten fontosnak tartják. Egyik ilyen programterv egy esőkertépítő workshop lenne a Klímaparkban, ahol a gyakorlati megvalósítás mellett az otthoni megvalósítást segítő előadással is készülnének.

A nyári aszály megmutatta, milyen irányban érdemes továbbfejleszteni a Klímapark közösségi kertjét. A tervek szerint a meglevő négy ágyásában különféle technikákat próbálnának ki annak érdekében, hogy a szárazságban ne pusztuljanak ki a növények.

Az egyik ágyásban öntözőrendszert építenének ki, ami egy földbe süllyesztett textil tartályhoz csatlakozik, a másik ágyásban gyapjútakarást alkalmaznának, a harmadikban mulcsoznának. A negyedik ágyás nem kapna kiegészítő védelmet. (Fontos megjegyezni, hogy mind a négy ágyásban szárazságtűrő növények élnek.) A megvalósítás után folyamatosan mérnék, melyik módszerrel mennyire maradnak meg a növények.

Fontos lenne megvizsgálni azt is, hogy az idei nyarat túlélő kertekben hogyan maradhattak életben a növények. Talajklimatológiai mérésekkel és egy meteorológiai állomás telepítésében ebben is léphetnének előre.

A Biocentrum csapat az idei nyár tapasztalatai alapján szeretne megfogalmazni nemcsak a lakosság, hanem a város számára is olyan irányelveket, amelyeket betartva enyhíthetünk az aszály káros hatásain. És itt most nem csak az öntözésre gondolunk, hiszen a megfelelő kaszálási technikák kiválasztása és a faközösségek létrehozása, illetve a magoncok védelme is ide tartozik.