A hőkupola alatt pár csepp eső, később özönvíz, közben a növekvő vízigény miatt is fokozódó terhelés az ivóvízhálózaton, aztán meg csőtörés csőtörés hátán.  Hogy egy olyan város, mint Érd, milyen stratégiával válaszolhat minderre? Többek között ezekre a problémákra keres választ Érd Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve, a SECAP (Sustainable Energy and Climate Action Plan).

A dokumentumot Fehér Balázs, a MEGÉRTI (Magyar Energetikai Gazdaságtervező és Értékelő Tanácsadó Iroda) szakértője mutatta be a Zöldfórumon. Elmondta, a terv nem egyszerűen azt veszi számba, hol tart most Érd, hanem azt is, milyen időjárási és környezeti változásokra kell felkészülni 2030-ig, illetve hosszabb távon 2050-ig. A SECAP egyfajta optimális forgatókönyv: megmutatja, hová lenne érdemes eljutni, de hogy ebből mennyi valósulhat meg, az a pénzügyi lehetőségektől, a pályázatoktól és a lakosság együttműködésétől is függ.

Az elmúlt évtizedek adatai egy irányba mutatnak. A térség éves átlaghőmérséklete emelkedik, különösen a kilencvenes évektől gyorsult fel a folyamat. Egyre több az olyan nap, amikor a hőmérséklet meghaladja a 30 Celsius-fokot, miközben csökken a fagyos napok száma. Ez utóbbi első hallásra akár kedvezőnek is tűnhet, hiszen kevesebbet kell fűteni, a természet számára azonban komoly következményei vannak: a tartós hideg hiánya például kedvezhet egyes kártevők elszaporodásának.

Macondóban esik az eső

Az esővel is hektikusan bánik az időjárás. Érd térségében mintegy tízszázalékos éves csapadékcsökkenést mutatnak az adatok, miközben egyre gyakoribbak azok a napok, amikor rövid idő alatt hatalmas mennyiségű víz zúdul a nyakunkba és az olyan, mint amikor Macondóban esik az eső, és ez már nemcsak egy mágikus realista metafora. Ez a nedves valóság. Különösen nagy gond ott, ahol a víznek nincs hová elszivárognia. Érd esetében pedig éppen ez az egyik legnagyobb probléma.

A városban látványosan növekszik a burkolt területek aránya. 2006-ban a felszín 11,9 százaléka számított burkoltnak, 2021-re ez már 15,7 százalékra emelkedett. Ezzel Érd országosan a 35. helyen áll a leginkább burkolt települések között, sőt egyes budapesti kerületeket is megelőz.

A folyamat mögött nem csak az új építkezések állnak. Egyre több kertben veszi át a zöldfelület helyét térkövezett autóbeálló vagy parkoló, a régi kisebb házak helyére nagyobbakat húznak, számos telken pedig nő a beépítettség. A következmény különösen nyáron érezhető: a beton, az aszfalt és a térkő nappal felforrósodik, éjszaka pedig visszasugározza a hőt. A csapadék közben gyorsan elfolyik, ahelyett, hogy a talajba szivárogna, majd párolgásával hűtené a környezetet.

Nem véletlen, hogy az érdi háztartásokban különösen sok a légkondicionáló. A klimatizált lakások aránya megközelíti a 40 százalékot, ami az országos és a Pest vármegyei értéknél is magasabb. A szakértő szerint azonban hosszú távon nem lehet kizárólag klímaberendezésekkel válaszolni az egyre forróbb nyarakra.

A víz az úr

A SECAP egyik kulcsszava ezért a zöldítés. Több fa, árnyékos terület, változatos növényzet és olyan növényfajok kellenének, amelyek bírják a melegebb és szárazabb klímát. A terv esőkertek és záportározók kialakításával is számol. Ezek célja, hogy a hirtelen lehulló csapadékot ne engedjék azonnal elfolyni, hanem helyben tartsák, majd később a növényzet hasznosíthassa. A játszóterek és közterületek árnyékolásánál is elsősorban a fák telepítését tartanák kívánatosnak.

Legalább ilyen súlyos kérdés Érden az ivóvízellátás. A jelenlegi rendszer jelentős része még a hetvenes-nyolcvanas évek igényeihez készült, miközben azóta a város lakossága és vízfogyasztása is nagymértékben nőtt. A hálózat ráadásul elöregedett, egymást érik a csőtörések, csak a múlt héten harminc volt belőlük. A kitermelt víz mintegy ötöde a veszteségek miatt el sem jut a fogyasztókhoz. A terv szerint ezt a húsz százalék körüli hálózati veszteséget legalább tíz százalékra kellene csökkenteni.

Az esővíz visszatartása itt is kulcsszerepet kap. Minél több háztartás használ vezetékes ivóvíz helyett összegyűjtött csapadékvizet locsolásra, annál kevésbé terhelődik meg a rendszer a nyári csúcsidőszakokban. A csapadékvíz-elvezető árkok állapota és folytonossága ugyancsak problémás. Sok helyen az árkokat betemetik, parkolóvá alakítják, vagy az átereszek nem megfelelőek, ezért egy-egy nagyobb zivatar után az alacsonyabban fekvő utcákban gyűlik össze a víz.

A cél a klímasemlegesség

A terv azonban nemcsak az alkalmazkodásról szól. Cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése is. Érd 2012 és 2024 között már 14 százalékos csökkenést ért el, a középületeknél és a közvilágításnál pedig az ötvenszázalékos mérséklést is meghaladta. A következő nagy cél, hogy 2030-ra a város összesített kibocsátása fele legyen a 2012-es értéknek, 2050-re pedig Érd klímasemlegesen működjön.

Ehhez folytatni kellene a lakó- és középületek energetikai korszerűsítését, a hőszigetelést, a nyílászárók cseréjét, a megújuló energia alkalmazását és a napelemek telepítését. A szakértő hangsúlyozta az árnyékolás jelentőségét is. Ha egy épületet kívülről megfelelően árnyékolnak fákkal, redőnnyel vagy más megoldással, kevesebb energiát kell fordítani a nyári hűtésére.

A közlekedésben ugyanez azt jelenti, hogy több embert kellene rávenni arra, hogy autó helyett vonattal, busszal, kerékpárral vagy gyalog közlekedjen. Ehhez azonban megfelelő járdákra, kerékpáros infrastruktúrára és használható közösségi közlekedésre van szükség. Érden különösen fontos ez azért is, mert jelentősen nőtt a személygépkocsik száma, miközben az autóállomány öregszik. Egy átlagos autó életkora 2012-ben még 12,3 év volt, ma már 15,3 év.

A SECAP egyik fontos üzenete végül az, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás nem kizárólag önkormányzati feladat. Az önkormányzat fejleszthet közterületeket, korszerűsíthet intézményeket, szabályozhat, pályázhat és ösztönözheti a lakosságot, de a kertek, a házak energiafogyasztása, az autóhasználat és az esővíz kezelése már nagyrészt az itt élők döntésein is múlik.

A tervet ezért nem egyszer lezárt dokumentumnak szánják. Kétévente felülvizsgálják az eredményeket, négyévente pedig átfogóan értékelik, mi valósult meg, milyen intézkedések nem működtek, és hol van szükség új megoldásokra.