Bejegyzése szerint a homokozó közelében szemetet, a bokrokban és a kavicságyásban pedig emberi ürüléket találtak, annak ellenére, hogy a játszótér Taksony utca felőli végén mobil illemhely is rendelkezésre áll. Azt is írta, hogy két egymást követő reggelen egy férfi a csúszda fedett része alatt aludt. Az ügyben e-mailben is értesítette az önkormányzatot, fényképeket is mellékelve.
A bejelentésre reagálva Csőzik László polgármester nyilvánosságra hozta azt a levelet, amelyet a rendőrség, a polgárőrség, a városrendészet és a Szociális Gondozó Központ vezetőinek küldött.
Azt írta, nemcsak a Töhötöm utcai játszótérről, hanem a dombosvárosi Bóbita játszótérről is érkeztek hasonló lakossági jelzések. A beszámolók szerint ezeken a helyszíneken rendszeresen hajléktalan, illetve ittas személyek tartózkodnak, akik közül többen a játszótéri eszközök fedett részei alatt alszanak.
Csőzik László arra kérte a rendőrséget, a polgárőrséget és a városrendészetet, hogy rendszeres, fokozott ellenőrzésekkel és szükség esetén határozott intézkedésekkel lépjenek fel a probléma megszüntetése érdekében.
Ezzel párhuzamosan a Szociális Gondozó Központ utcai szociális munkásait is arra kérte, hogy keressék fel az érintett embereket, ajánljanak számukra segítséget, és tegyék meg a szükséges szociális intézkedéseket.
A polgármester hangsúlyozta, a rászoruló emberek támogatása közös felelősség, ugyanakkor elsődleges szempont a játszóterek biztonságának, tisztaságának és közegészségügyi állapotának megőrzése, valamint a gyerekek és a családok védelme. Ezért a szociális segítségnyújtásnak és a rendvédelmi intézkedéseknek egymást kiegészítve kell megvalósulniuk.
„Egy ember, aki ma az utcán alszik, tegnap még valakinek a szomszédja, hozzátartozója volt. Címe, csengője és kulcsa volt. Aztán valami történt: betegség, válás, munkanélküliség, adósság vagy halál, összeomlás – és az ajtó becsukódott, ő pedig odakint maradt. A járókelők ránéznek, elhúzódnak, azt mondják magukban: biztos iszik, biztos lusta, biztos megérdemli – mert ha elismernénk, hogy ez bárkivel megtörténhet, akkor nem tudnánk nyugodtan élni. Pedig a hajléktalan nem egy embertípus, a hajléktalanság állapot, amibe bármelyikünk belekerülhet.”
