Ahogy az köztudott, Pest vármegye 1. számú választókerületében öt jelölt indult.

Mindegyik jelöltnek ugyanazt az öt kérdést tettük fel, úgyhogy egymás mellett olvasva a válaszokat kedvünkre szimpatizálhatunk vagy antipatizálhatunk velük. Hátha segítenek ezek a miniinterjúk abban, hogy hova is húzzuk azt a bizonyos ikszet.

Az interjúk az Érdi Újság március 23-i és április 7-i számában jelentek meg. Itt is az újságban megjelent sorrendet követjük.

Mit gondol arról, hogy a Covid idején ideiglenesen elvett gépjárműadót azóta sem kapták vissza az önkormányzatok? Támogatná-e, hogy Érd visszakapja ezt a bevételt, amiből eddig is számos utcát lehetett volna leaszfaltozni?

A Covid idején sem hiszem, hogy indokolt volt a gépjárműadó központosítása, ugyanis a járvány kezelésében is jelentős szerepet vállaltak, kényszerültek átvenni az önkormányzatok az államtól.

Az adók nem kerülnek vissza az önkormányzatokhoz, így azokhoz az emberekhez sem, akik befizetik ezeket az egyre növekvő terheket. Ezek a pénzek eltűnnek a fideszes zsebekben. A gépjárműadónak egyértelműen az önkormányzatoknál van a helye, amelyet az utakra, közösségi közlekedésre kell fordítani. Különösen igaz ez Érdre, ahol az utak állapota katasztrofális. A lakóknak ez komoly károkat okoz az autóikban, nem beszélve az esős időszakokról. Az aszfaltozott utcákra pedig óriási forgalom terelődik, ami nemcsak a lakók nyugalmát, egészségét veszélyezteti, hanem hozzájárul ahhoz, hogy ezek az utcák egy-két éven belül használhatatlanná válnak.

Képviselőként támogatná-e, hogy az önkormányzatok visszakapják az elmúlt években elvett hatásköreiket?

Teljes mértékben. Az állam nem veheti át az önkormányzati jogköröket. A döntéseket az érintettek hozzák meg, ne kényszerítse rájuk valaki felülről. Minden problémát ott kell megoldani, ahol keletkezik, ahol élünk, hiszen nekünk van rálátásunk, és a mi bőrünkre megy. Az állam feladata az, hogy minden jogkörében támogassa az önkormányzatokat, és partnerként tekintsen rájuk.

Érd városvezetésében, a Szövetség Érdért képviselőcsoportban egyrészt megvan a szakértelem, hogy a lakossággal együtt meghozzuk a döntéseket. És higgyék el, azt is tudjuk, mikor van szükség állami segítségre. A baj az, hogy a jelenlegi állam nem működik, és a városunk, az önkormányzat nem számíthat rá.

Ön szerint mi Érd legnagyobb problémája, és milyen konkrét megoldást javasol rá?

Szerintem Érd és térsége többet érdemel. A közlekedés helyzete ma drámai. Egy ötperces autóút akár egyórás tömegközlekedési utazássá válhat. Elfogadhatatlan, hogy a városban sok mindent nem lehet elintézni, nem igazán van lehetőség szórakozásra, és számos ügy vagy program miatt Budapestre kell menni. Érdnek azonnal meg kell kezdenie az infrastrukturális fejlődést.

Képviselőként azért fogok dolgozni, hogy megbízható, minden városrészt elérő tömegközlekedés működjön a városban, sűrűbb járatokkal, valamint éjszakai busz- és vasúti közlekedéssel. Emellett fontos, hogy több szolgáltatás, közösségi tér és kulturális lehetőség jöjjön létre helyben, hogy Érd ne csak alvóváros legyen, hanem egy élhető, pezsgő település, ahol az emberek a mindennapi ügyeiket és a szabadidejüket is helyben tudják intézni.

Van-e helye akkumulátorgyárnak a budapesti agglomeráció kertvárosi környezetében? Képviselőként mit tenne a Sóskútra tervezett beruházások ügyében?

Nincs! Akkugyárnak egy helye van, az pedig Hatvanpuszta. Határozottan ellenzem a szomszédos Sóskútra tervezett gyárat. A gazdaságot nem lehet csak a bizonytalan jövőjű akkumulátorgyártásra alapozni! Magyarország jövője a korszerű oktatás – ez az út, hogy egy erős, szuverén ország legyünk.

A kertvárosi életminőség és a környezet biztonsága a legfontosabb. Itt egy akkumulátorgyár komoly környezeti terhelést jelent, veszélyezteti a térség ivóvízbázisát, levegőminőségét és élhetőségét. Egy ilyen döntésnél a lakosság egészsége, a vízbázis védelme, valamint a helyi infrastruktúra terhelése kulcskérdés. Egy ilyen beruházáshoz teljes, nyilvános környezeti hatásvizsgálat és független szakértői kontroll kell. Valódi lakossági egyeztetés.

Mit gondol a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi rendszeréről, és hogyan alakítaná át azt?

Fontosnak tartom, hogy az állam is segítse a nehezebb helyzetben lévő önkormányzatokat és ne a nehéz helyzetben lévő önkormányzat segítse az államot. A szolidaritási hozzájárulás valójában egy központi forráselvonás, amely aránytalanul terheli az önkormányzatokat. Nem véletlen, hogy maga Gulyás Gergely is arról beszélt, hogy a rendszer valójában bünteti a településeket. A befizetett pénzek útja ráadásul nem átlátható. Eközben a települések elveszítik azokat a forrásokat, amelyeket a helyi közösségek javára fordíthatnának.

Ez különösen súlyosan érinti Érdet is, amely évről évre több százmillió forintot fizet be. Ez a pénz hiányzik az utak felújításából, a közösségi közlekedés, a közterületek fejlesztéséből, az egészségügyi és szociális ellátások erősítéséből.

Ezért a jelenlegi rendszert eltörölném. A szegényebb önkormányzatokat az államnak közvetlen, átlátható támogatási rendszerrel kellene segítenie a központi költségvetésből. Így a segítség valóban oda jutna, ahol szükség van rá. Ez lenne a valódi szolidaritás.