A nemzetközi URBIO BAUHAUS program – aminek Érd is egyik résztvevője – arra keresi a választ, hogyan lehet megállítani városainkban azokat a folyamatokat, amelyek a zöldfelületek elvesztéséhez vezetnek. A projekt keretében nemzetközi szakértők olyan ütemtervet dolgoznak ki, amelynek segítségével megállíthatják, sőt, visszafordíthatják a közép-európai városi és városkörnyéki területek biológiai sokféleségének csökkenését.

A megoldásokat mintaprojektek keretében tesztelik. Ezek egyik helyszíne az érdi Klímapark.

A program 2024-ben indult, és 2026 novemberének végén zárul majd. Érd bruttó 166 ezer eurós támogatást nyert el (ebből az uniós hozzájárulás mértéke 80, a nemzetié pedig 15 százalékos) a projekt keretében.

Érden idén márciusban megalakult az úgynevezett Biocentrum csomópont, az önkormányzat, valamint szakértő partnere, a BURST Nonporfit Kft., illetve a Pilisi Parkerdő Zrt., több helyi környezetvédő, város- és tájépítési szakember, botanikus, kertészmérnök, zöldaktivista részvételével (erről itt írtunk).

Második, áprilisi ülésükön a város természeti környezetét leginkább befolyásoló problémákról tanácskoztak, és megfogalmazták a célt, ami felé törekedni szeretnének a program hónapjai alatt.

A harmadik, május 21-ei találkozón pedig azt körvönalazták, milyen elemek valósuljanak meg a program mintaprojektjében, azaz a Klímaparkban. A műhelymunkát helyszíni bejárás előzte meg: a Biocentrum-tagok kora délután végigjárták a Klímaparkot, majd a Magyar Földrajzi Múzeum tetőterében ültek össze, hogy műhelymunka keretében alakítsák ki a Klímapark leendő képét.

Elsőként Harmat Ákos alpolgármester köszöntötte a megjelenteket. A politikus arról beszélt, hogy a vágyott virágzó kertvárosi lét (ami korábbi szlogenje is volt Érdnek) távolabb van most, mint pár évtizede, és egyre távolabb is kerül. Sok a beköltöző, a társasház, egyre kevesebb a zöldfelület, és egyre több a térkő.

Ezt visszafordítani, az emberek gondolkodását átalakítani, és jó példákat, mintákat hozni nem egyszerű feladat, de a Klímapark alkalmas lehet rá. Ezt a korábbi, elhagyatott területet a városvezetés még a klímastratégia megfogalmazása idején építette be a város ökoszisztémájába.

A park fejlesztésével létrejött egy olyan terület, ahol mezítlábas ösvénytől kezdve a rovarhotelekig már most számos funkció szolgálja az emberek és az állatok jóllétét. Ezt a Klímaparkot – jobban mondva a terület egy szeletét – szeretnék továbbfejleszteni.Hogy hogyan? A résztvevők több ötletet, javaslatot is vázoltak.

Szeretnék megtisztítani a területet a szeméttől, felmérni a faállományt (a gondozásra szorulókat kezelnék, hogy minél több növényt megőrizzenek). Védőfasort alakítanának ki, hogy az autóforgalmat kizárják és védjék a területet a külső hatásoktól. Ötletként merült fel egy bioklimatikus tanterem kialakítása, ahol kihelyezett tanóra keretében be tudnák mutatni az iskolásoknak a víz körforgását. Utcabútorokat is kihelyeznének a parkban. Fentieket egy TOP PLUSZ programból  valósítanák meg, ami még elbírálás alatt van.

Az URBIO BAUHAUS keretében ehető növényeket ültetnének el a területen, és klímatűrő kertet alakítanák ki. Bevonnák a lakosokat is a terület gondozásába. Mint elhangzott: a Klímapark nem nagy közösségi események, inkább az edukáció és szemléletformálás, a rekreáció, pihenés, elvonulás színtere lehetne, mint a gyerekek, mind a szülők és idősek számára.

Nem közpark lenne (mosdókkal, betonozott utakkal, kerékpártárolókkal és egyéb létesítményekkel), hanem ökopark, ahol a látogatók megtapasztalhatják, milyen kint tartózkodni egy 2,5 hektáros, összefüggő zöld területen, ami úgy kapcsolódik a természethez, hogy egyben a város része.

A park missziója, hogy a klímaváltozás idején hűsítőzónaként működjön, képviselje az ökologikus szemléletet, és jó példákat ismertessen meg a lakossággal. Fontos, hogy ennek szellemében nem az egész terültetet, hanem mintegy ezer négyzetmétert alakítanak át.

Persze ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, meg kell oldani pár konfliktusos kérdést: egyik a parkolás, a másik a kutyapiszok. El kell érni, hogy a gazdák ne kutyavécének használják a területet, és azt is, hogy az ebek ne okozzanak kárt a Klímapark növény- és állatvilágában.

A résztvevők arra is keresték a választ, hogy a park kiknek szól inkább: a felnőtteknek vagy a gyerekeknek? Hiszen a közelben ott van az új Teleki és a Darukezelő ovi, sok tematikus kihelyezett tanórát vagy akár délutánt tölthetnek itt a gyerekek, és a kicsik számára sok élményt tartogathat majd a Klímapark.

Ugyanakkor – hangsúlyozták a résztvevők – a felnőttek is számtalan ötletet elleshetnek, például a mulcsolásról, vagy arról, hogyan célszerű kialakítani cserjés növénycsoportosulásokat.

Az ötletelések során elhangzott az is, milyen növényfajokat telepítenének a területre: bogyós gyümölcsök (meggyfa, mogyoró, berkenye, sóskaborbolya), mediterrán, forróságot tűrő növények (fűszer- és gyógynövények, információs eszközökkel).

Összegzésképp: a park az edukációt, a szemlélődést, a pihenést, töltődést, elvonulást, nyugalmat szolgálja majd, zöld környezetben. Aki ide eljön, megtanulja (még jobban) becsülni a természetet, és az elcsendesedés képességét is fejlesztheti magában. Zajos, harsány tevékenységeket nem hoznak a Klímaparkba, az nem ide való.

A Klímapark a nyugalom hűsítő szigete lesz a forró napokon.