Érd közgyűlése elfogadta a pirotechnikai eszközök szilveszteri használatát szigorító rendeletet: eszerint
Érd közigazgatási területén december 28-án 18 órától a következő naptári év január 1-jén 6 óráig tilos a 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijátéktermékek felhasználása. December 31-én 18 órától a következő naptári év január 1-jén 6 óráig szintén tilos a 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijátékok használata.
A 2. pirotechnikai osztályba tartoznak az alacsony kockázattal és alacsony zajszinttel járó eszközök, például római gyertya, röppentyű, tűzforgó, vezetőpálcás rakéta, szikraszökőkút, vulkán. A rendelet életbe lépése előtt is csupán december 28. délutánja és január 1. reggele között használhatta ezeket engedély nélkül a lakosság, és Érden mostantól ebben a pár napban is tilos a használatuk.
A 3. pirotechnikai osztályba tartoznak a közepes kockázattal járó, nagy nyílt területen való használatra szánt eszközök (pl. magas hatóanyag-tartalmú rakéták). Ezeket csakis szilveszter éjjelén használhatta engedély nélkül a lakosság, mostantól azonban ez is tilos.
A rendeletet megszegők akár 200 ezer forint bírságot is fizethetnek (jogi személy esetén ez az összeg 1 millió forintig terjedhet).
A testület jóváhagyta az önkormányzati óvodák, bölcsődék nyári nyitvatartásával kapcsolatos javaslatokat. A Pöttöm Sziget Bölcsődében június 30-tól július 25-ig a Katica, Napocska, Pillangó csoportok zárnak be, míg július 28-tól augusztus 22-ig a Maci, Süni, Méhecske csoportok. A zárás ideje alatt az épp nyitva tartó csoportok biztosítják az ügyeletet.
Az Apró Falva Bölcsődében június 30-tól július 25-ig lesznek zárva a csoportok, az ügyeletet a Micimackó, Egérke és Mókus csoportokban biztosítják.
Ami az óvodák nyári nyitvatartását illeti, azt az alábbi táblázatból láthatják:
A közgyűlés elfogadta a közétkeztetési térítési díjak 12 százalékos emelésével kapcsolatos javaslatot. Fontos tudni, hogy a bölcsődében étkező gyermekek 73 százaléka, az óvodai étkeztetésben résztvevők 64 százaléka teljes díjkedvezményben részesül, tehát őket a térítési díjfizetési kötelezettség emelkedése nem érinti.
Az általános iskolákban 10 százalékos a teljes térítési díjmentességet igénybe vevők aránya, a gyermekek 30 százaléka pedig a térítési díjak 50 százalékát fizeti. A középiskolások közel fele jogosult kedvezményes étkezésre.
A térítési díjak egyébként utoljára 2023 júliusában, tehát két és fél éve emelkedtek, ugyanakkor az azóta eltelt időszakban a szolgáltatói díjak több mint 25 százalékkal nőttek.
Tudni kell az is, hogy a központi költségvetés a tavalyinál kevesebb normatív támogatást, 678 millió forintot biztosít a közétkeztetésre, az önkormányzatnak viszont – ha a térítési díjat egyáltalán nem emelnék – 2,29 miliárd forintot kellene, ami igen magas összeg. Ezért Csőzik László polgármester lobbitevékenységbe kezdett, hogy az állam vegye át teljes egészében legalább az iskolai étkeztetés finanszírozását.
Gasparik Gábor Fidesz-KDNP frakcióvezető elmondta: a díjemelést frakciójuk nem tudja elfogadni. Kezdeményezte továbbá, hogy tartsanak vizsgálatot, hogy megfelelő minőségű, mennyiségű-e a menzán kapott étel.
Csőzik László elmondta: havonta kapnak jelentést, és érkeznek panaszok is az önkormányzathoz – és pozitív visszajelzések is. A közelmúltban az egyik érdi telephelyen, ahol főznek, új szakács került a konyha élére, pozitív eredménnyel – tette hozzá.
A képviselők szavaztak az érdi ügyeleti ellátásért felelős Intereurópa mentőszolgálattal kötött korábbi együttműködés befejezéséről. Csőzik László elmondta: mikor megváltozott az ügyeleti rendszer, a háziorvosok kérték, hogy a 8-tól 16 óráig terjedő időszakban ne kelljen sürgősségi esetekben elhagyni a rendelőjüket, hanem ezt mintegy háttérszolgáltatásként a régi ügyeletet ellátó cég biztosítsa.
A felmérések azt mutatták, ritkán van szükség ilyen beavatkozásra. A polgármester hangsúlyozta: még egyszer felmérik a reális igényeket, és igyekeznek költséghatékony megoldást találni, akár úgy, hogy a környező települések önkormányzataival összefogva, közös finanszírozással.
Egyes napirendi pontok körül hosszasabb vita is kialakult. Tetlák Örs független képviselő például kezdeményezte a Környezetvédelmi Alap működéséről szóló önkormányzati rendelet újraalkotását, illetve városi fakataszter készítését. Sajátos helyzet alakult ki: míg a korábbi ciklusban Tetlák Örs még alpolgármesterként rendszeresen szópárbajt folytatott Simó Károly Fidesz-KDNP-s képviselővel, most inkább támogatták egymás javaslatait, érveit.
A közgyűlés többsége azonban más állásponton volt: mint Szűcs Gábor alpolgármester megfogalmazta: a fakataszter megvalósításának éves költsége elérné a 80-100 millió forintot, amit jelen költségvetési helyzetben és központi elvonások mellett a város nem tud bevállalni. Azt pedig, hogy – mint az előterjesztés javasolja – kiterjesszék a fakatasztert a magánterületekre is, aggályosnak tartja, és szeretne erről szakmai egyeztetést tartani.
Tetlák Örs több kérdésben is felvilágosítást kért a városvezetéstől, ezek egyike a tavalyi víztorony-ügyhöz kapcsolódott: mint emlékezhetünk rá, a Krause Kft. annak idején vállalta, hogy 47 millió forintot fizet a város számára. Ezt az összeget az önkormányzat aszfaltozásra és a Minaret lépcsőjének felújítására fordítja. Tetlák Örs azt kifogásolta, hogy a Minaret lépcsője nem készült el a december végi határidőre.
Szűcs Gábor alpolgármester elmondta: a 47 millió forint megérkezett, a Könyvelő utca el is készült. Mivel a Minaret a magyar állam kezelésében van, állami engedély nélkül nem valósítható meg a felújítás. A város szeretné olyan állapotba hozni a műemléket, hogy az turisztikai attrakció lehessen, de bármiféle beavatkozást is szeretne az önkormányzat, ahhoz állami beleegyezés szükséges. A korábbi főépítész többször is próbálkozott, de nem járt sikerrel.
Érkezett kérdés a sebességmérő kamerákkal kapcsolatban is. Szűcs Gábor elmondta: a kamerák beszerzése folyamatban van, a tárgyalások már zajlanak az ORFK-val. Ugyanakkor – jegyezte meg az alpolgármester – bármennyi sebességmérőt, fekvőrendőrt és forgalomtechnikai eszközt kihelyezhetnek, valójában szemléletváltásra lenne szükség, azaz arra, hogy senki ne lelje örömét a száguldozásban.
Antunovits Antal (Fidesz-KDNP) arra volt kíváncsi, hogy miért nem valósult meg a Kálvária-hegyen álló kápolna 10 millió forint értékű felújítása. Szorgalmazta továbbá, hogy épüljön gyalogátkelő a focipálya és a temető között, hiszen ezen a forgalmas útszakaszon rendszeresen kelnek át gyerekek és idősek, akiknek szaladniuk kell, hogy átérjenek.
A képviselő kérte, hogy a piac környékén, ahol ismeretlenek nagy mennyiségű szemetet raktak le, állítsák vissza azt a betontömböt, ami megakadályozza a hulladék illegális elhelyezését. Jelezte azt is, hogy Tesco és az Aldi áruházak mögött szintén rengeteg szemét halmozódott fel, amit kezelni kellene.
Szűcs Gábor elmondta: elsőként azt kellene elérni, hogy megszűnjön az illegális hulladéklerakás, azaz szemléletformálásra van szükség. A szeméthalmok felszámolása nagyon költséges, és pont az olyan fejlesztések elől veszi el a pénzt, mint például a járdaépítés.
Simó Károly arról érdeklődött, hogy hol tart most a közösségi költségvetés. Harmat Ákos alpolgármester elmondta: mostantól aktívan részt fog venni a programban, és ehhez kéri azok segítségét, akik a végrehajtásáért feleltek. Hangsúlyozta: véleménye szerint felül kell vizsgálni az egész folyamatot, és ha sikerült rendbe tenni a közösségi költségvetés rendszerét, meg lehet vizsgálni, hogy a kiválasztott projektek hogyan valósíthatók meg.
A közgyűlést élőben közvetítette az ÉrdMost, a felvételt alább lehet megtekinteni:
