„Volt hat infarktusom, egyszer meghaltam, carotis műtét, az életem durván két és fél évét kórházban töltöttem, de egyébként jól vagyok”

– jegyezte meg Lajsz András, a rá jellemző harsány nevetés kíséretében, amikor legutóbb az Érd FM: Bundáskenyér című műsorának a vendége volt.

Mint azt az országos hírű, negyven éve Érden élő Guinness-rekorder mixer elmondta, rázós volt számára az elmúlt öt-hat év, mert komoly családi és üzleti problémákkal kellett megküzdenie, vagyis úgy érzi, nem véletlen, a sok betegség és a halál közeli élmény sem.

Ennek ellenére a legutóbbi időkig nem nagyon változtatott az életmódján, mondván neki az nem megy. Elmondása szerint olyan életet élt, amibe nem fért bele még egy kis egészségügyi séta sem.

És ugyan a nálunk készült interjúban nem került szóba, de a Story nevű online lapnak Lajsz elárulta, hogy feleségének tavaly tavasszal történt halála után mégis változtatni kellett a dolgok menetén.

„Minden olyan gyorsan történt. […] Sírtam, amikor megkaptuk a diagnózist: hasnyálmirigyrák. Zsuzsikám egyetlen egy kemoterápián járt, utána visszautasította a kezelést, nagyon rosszul érezte magát tőle. Zsuzsikám nagyon fájdalmas véget ért, nem tudok könnyek nélkül beszélni róla. Szinte végig fogtam a kezét. Aztán el kellett szaladnom otthonról, addig Dominik fiunk maradt vele. Mire hazamentem, elment.”

– fogalmazott az újságnak, egyúttal hozzátette, a tragédia utáni első gondolata az volt, hogy nincs értelme tovább élni, és legszívesebben követné feleségét a túlvilágra.

Később sikerült összeszednie magát, már csak azért is, mert megígérte Zsuzsának, hogy a gyerekek mellett marad. Ugyanakkor a korábbi családi házat el kellett adniuk, mert ott minden az elhunyt nejére emlékeztette.

A Story cikkéből kiderül, hogy Lajsz András eladta az éttermét is, és ma már kizárólag rendezvényeket vállal.

„Van munkám, mindig alig várom, hogy indulhassak. Ott egy picit ki tudok kapcsolni. Az emberek nem szomorúságot rendelnek, így ha dolgozom, muszáj nevetnem. Szerettem volna feladni az összes vállalkozásomat, és nyugdíjas alkalmazottként valahol munkába állni, de mindenhol azt mondták, túlképzett vagyok.”

Ugyanakkor, ami biztos, hogy a „koktélkirály” a számtalan csapás ellenére is megőrizte a jó kedélyét, legalábbis a vele készült beszélgetésünkből ez derült ki. A teljes interjút itt alább hallgathatják meg.